BLOG
ÉRTÉKES INFORMÁCIÓK ADÓZÁSRÓL ÉS SZÁMVITELRŐL
A blog tartalma kizárólag tájékoztató jellegű, nem helyettesíti az átfogó minden részletre kiterjedő adó- és számviteli tanácsadást!
Mikor szükséges a számlát javítani, módosítani:
- Ha a számlán szereplő valamely adat téves (nem kötelező tartalmi elemet is javítani kell)
- Utólagos módosulás következik be az ellenértékben, adóalapban:
- az ügylet érvénytelen
- hibás teljesítés
- szerződés megszűnése (közös megegyezés, egyoldalú nyilatkozat, érdekmúlás, teljesítés hiánya, meghiúsulás)
- szerződés módosítása
Visszavásárlás esetén nem alkalmazható.
Számla módosításával összefüggő dokumentálási szabályok
Számla módosítása, érvénytelenítése esetén az eredeti és a módosító számla és a módosítást megalapozó esemény dokumentumait úgy kell megőrizni, hogy az visszakereshető (elektronikus megőrzés esetén olvasható) legyen.
Módosító számla kiállításának technikai megoldásai
- A javítás átvezetése az összes számlán (kézi számla esetén)
- Sztornó számla és új számla kiállítása
- Módosító vagy helyesbítő számla kiállítása
Az utóbbi kettő választható, viszont vannak olyan esetek – pl. tévedés a vevő nevében – amelyekben, csak a
sztornó számla választható.
A módosító számla kiállítható abban az esetben is, ha a számla számszaki része nem változik.
Több számla (pl.: rabat) esetén akár csoportos helyesbítő számla is kiállításra kerülhet.
Módosító, érvénytelenítő számla adattartalma
- Sorszám: NAV által engedélyezett vagy számlázó program által generált sorszámú (word dokumentum nem
megfelelő)
- Módosító, sztornó számla kiállításának a kelte, amelyre külön szabály nincs az Áfa tv-ben, tehát a hiba észlelését követően haladéktalanul ki kell állítani
- Hivatkozás az eredeti számlára
- Vevő és eladó neve
- Módosítás jellege, természete: formai kötöttség nincs, a számláról ki kell tűnnie, hogy miért került sor a módosításra
- Módosítás számszerű hatása: formai kötöttség nincs, elfogadott tagolás: eredeti, módosított adatok és a különbözet kimutatása
- Teljesítési időpontja abban az esetben kötelező adat ha módosul, egyébként, ha szerepel a számlán, akkor az eredeti teljesítési időponttal egyezik meg
Számlázó programmal előállított számla módosítása csak önálló módosító, érvénytelenítő számla kiállításával lehet.
Adóalap, adó összegének utólagos elszámolása – egyenes áfá-s ügylet
Adóalap, adó összegének utólagos elszámolása – fordított adós ügylet
A negatív saját tőke súlyos következményekkel járhat a Társaság számára. Ha a saját tőke két egymást követő évben negatív, a Társaságnak kötelező intézkedéseket tennie, hogy helyreállítsa.
Általános szabály, ha két egymás követő üzleti évben a saját tőke nem éri el az adott társasági formára kötelezően
előírt jegyzett tőke összegét, és a tagok a második év beszámolójának elfogadásától számított három hónapon belül a szükséges saját tőke összegéről nem gondoskodnak, a határidő lejártát követő hatvan napon a gazdasági társaság
köteles elhatározni átalakulását.
A tulajdonosoknak több lehetőségük van a saját tőke rendezésére, melyeket érdemes figyelembe venni abból a szempontból, hogy melyik a legelőnyösebb mind a társaság, mind a tulajdonosok szempontjából:
Az egyik és a leggyakoribb módja a Pótbefizetés, melyet az előző részben bemutattunk.
- Jegyzett tőke leszállítása a jegyzett tőkén felüli saját tőke javára
A jegyzett tőke leszállítása tulajdonosi döntés alapján történhet, melyet az eredménytartalék javára lehet végrehajtani.
A jegyzett tőke leszállítását a cégbírósági bejegyzéssel egyidejűleg lehet elszámolni.
- Jegyzett tőke emelése ázsióval
A saját tőke helyreállítása céljából a Ptk. által előírt tőkekövetelményeknek csak ázsiós tőkeemeléssel lehet eleget tenni. A tőkeemelés során lehetőség van pénzbeli és nem pénzbeli hozzájárulással történő teljesítésre. A Ptk. nem határozza meg az ázsió mértékét, kiemelendő viszont, hogy a tulajdonos csak jegyzett tőkeemeléssel egyidejűleg helyezhet vagyont a tőketartalékba. A jegyzett tőke emelését a cégbírósági bejegyzéssel egyidejűleg, illetve a változás időpontjával lehet elszámolni.
- Tulajdonossal szembeni kötelezettség elengedése
Abban az esetben, ha a Társaság kötelezettséggel tartozik a tulajdonos felé, mint például tagi kölcsön, hitel vagy szállítói
kötelezettség, a tulajdonos jogosult arra, hogy elengedje a társasággal szembeni követelését. Az elengedett kötelezettséget a társaságnál egyéb bevételként kell elszámolni Ez a bevétel az adózott eredményen keresztül hozzájárulhat a saját tőke összegének helyreállításához. Fontos megjegyezni, hogy a magánszemély tulajdonos által elengedett tartozás után ajándékozási illetéket kell fizetni (az osztaléktartozás kivételével).
- Értékhelyesbítés alkalmazása
Amennyiben a társaság rendelkezik olyan befektetett eszközökkel, melyek piaci értéke lényegesen magasabb, mint
azok könyv szerinti értéke, az értékhelyesbítés alkalmazásával rendezheti saját tőke helyzetét. Az értékelési eljárást a számviteli törvény előírása alapján könyvvizsgálóval ellenőriztetni kell.
- Átalakulás
A saját tőke veszteségének rendezése során egy lehetséges megoldás az átalakulás más gazdasági formába,
például kft.-ből bt.-be történő átalakulás.
A negatív saját tőke súlyos következményekkel járhat a Társaság számára. Ha a saját tőke két egymást követő évben negatív, a Társaságnak kötelező intézkedéseket tennie, hogy helyreállítsa.
Több lehetőség van a saját tőke rendezésére, melynek megfelelő kiválasztásához érdemes figyelembe venni, hogy melyik lehetőség lehet a legelőnyösebb mind a társaság, mind a tulajdonosok szempontjából.
Az egyik és a leggyakoribb módja a negatív saját tőke rendezésének a pótbefizetés
A társasági szerződés alapján jogosult a taggyűlés a veszteségek fedezésére pótbefizetési kötelezettséget előírni.
A pótbefizetés teljesítésének módját, ütemezését és határidejét a pótbefizetést előíró taggyűlési határozatban kell rögzíteni. A Polgári Törvénykönyv (továbbiakban: Ptk.) rendelkezése szerint a pótbefizetést lehet pénzbeli és nem pénzbeli
hozzájárulásokkal is teljesíteni. A pótbefizetés nem emeli meg a tagi törzsbetét mértékét. Egyszemélyes kft és rt esetében elegendő az elrendeléséhez az alapító, vagy egyedüli tag határozata, más esetben pótbefizetést csak a létesítő okiratban lehet előírni.
Fontos megjegyezni, hogy a pótbefizetés késedelmes teljesítése vagy ennek elmulasztása ugyanolyan jogkövetkezménnyel jár, mint a vagyoni hozzájárulás esetében. A pótbefizetési kötelezettséget a tag vagyoni hozzájárulásának arányában kell meghatározni és teljesíteni (ettől a létesítő okiratban el lehet térni).
A pótbefizetés elkülönül a vagyoni hozzájárulástól, a tag vagyoni hozzájárulását nem növeli. Elkülönítve kell nyilvántartani a jegyzett tőkétől, mert a pótbefizetés a lekötött tartalékon keresztül növeli a saját tőkét.
A pótbefizetés elrendelhető anélkül is, hogy a társaság ténylegesen veszteséget mutat ki az eredmény-kimutatásában. Ebben az esetben a veszteség pótlásához nem szükséges pótbefizetéseket a társasággal tagsági viszonyban álló tagok
részére vissza kell fizetni, amennyiben a legfőbb szerv eltérően nem határoz és a törzsbetétek teljes mértékben befizetésre kerültek. Az a pótbefizetés, mely a veszteség fedezéséhez szükséges nem lehet visszafizetni. Visszafizetésre csak a jegyzett
tőke leszállításának szabályai szerint, illetve a jogutód nélküli megszűnés esetén kerülhet sor.
Fontos tudni, hogy az emelt kedvezmény automatikusan jár, újabb nyilatkozatot nem kell tenni a munkáltató felé!
2025. július 1-jétől a családi kedvezmény összege kedvezményezett eltartottanként és jogosultsági hónaponként:
- egy eltartott esetében 66 670 Ft-ról 100 000 Ft-ra,
- kettő eltartott esetén 133 330 Ft-ról 200 000 Ft-ra,
- három és minden további eltartott esetén 220 000 Ft-ról 330 000 Ft-ra emelkedik,
- a tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos személynek minősülő kedvezményezett eltartott után 66 670 Ft helyett
100 000 Ft-tal növelt összegben vehető igénybe.
Abban az esetben, ha a korábbi adóelőleg-nyilatkozatban a kedvezmény összege szerepel és nem a kedvezményezett eltartottak száma célszerű júliusban új adóelőleg-nyilatkozatot adni az emelt összegű kedvezményről, hogy a munkáltató magasabb összegben vegye figyelembe a családi kedvezményt az szja-előleg megállapításakor.
Amennyiben az új nyilatkozat leadására nem kerül sor, az emelt kedvezmény a 2026. május 20-ig benyújtandó szja-bevallásban igényelhető vissza.
(1995. évi CXVII. törvény 29/A.§)
További kedvezmény a 2025. június 30-át követően folyósított csecsemőgondozási díj, gyermekgondozási díj és örökbefogadói díj tekintetében:
A családbarát politika és a családi adócsökkentési program keretében a törvény a gyermeknevelés kezdeti időszakában járó ellátásokat is mentesíti a személyi jövedelemadó alól annak érdekében, hogy a kisgyermeket vállaló családok anyagi biztonságát erősítse. A CSED és a GYED, továbbá az örökbefogadói díj jövedelemadó-mentességével a kisgyermekes anyáknál, valamint családoknál több pénz marad.
A kedvezmény mértéke a csecsemőgondozási díj, a gyermekgondozási díj vagy az örökbefogadói díj összege. Ha a magánszemély egyidejűleg többféle ellátásban is részesül, a kedvezmény mindegyik ellátás után érvényesíthető.
(2025. évi XVI. törvény 1-3.§)
A kettős könyvvitelt vezető cégjegyzékbe bejegyzett Társaság köteles a Számviteli törvény 153.§ (1) bekezdése alapján az éves beszámolót az üzleti év mérlegfordulónapját követő ötödik hónap utolsó napjáig letétbe helyezni.
Amennyiben a törvényben meghatározott határidőig nem történik meg a közzététel, annak elmulasztása:
- adójogi szankciót és
- cégjogi szankciót
vonhat maga után.
Adójogi szankció esetében az Adóhatóság jár el. Amennyiben a beszámoló letétbe helyezésére a jogszabályban előírt határidőben nem került sor felszólítást küld 15 napon belül, melyben 30 napos határidővel - 500 000 Ft-ig terjedő mulasztási bírság kiszabása mellett - kötelezi a Társaságot a közzététel teljesítésére.
Amennyiben a fenti határidő eredménytelenül telik el és a beszámoló közzétételére nem kerül sor, az Adóhatóság a határidő eltelte után 1 000 000 Ft-ig terjedő bírság kiszabása mellett ismételt felhívást küld. Végső esetben a beszámoló letétbe helyezés elmaradása miatt, az Adóhatóság a Társaság adószámát felfüggesztés nélkül hivatalból törli, melyről a Cégbíróságot értesíti.
A Cégbíróság az Adóhatóság értesítése alapján a beszámoló megküldésére vonatkozó kötelezettség elmulasztása miatt, a Társaságot megszűntnek nyilvánítja és 100 000 Ft felügyeleti illeték megfizetésére kötelezi.
A Cégbíróság legkésőbb az állami adóhatóság elektronikus értesítésének érkezésétől számított húsz munkanapon belül intézkedik.
A Cégbíróság abban az esetben szünteti meg az eljárást, ha a megszűntnek nyilvánító végzés jogerőre emelkedésének napja előtt értesíti a Társaság képviselője, hogy a beszámoló letétbe helyezési és közzétételi kötelezettségének eleget tett.
Az éves beszámoló elkészítése az év lezárását jelenti, melynek végső mozzanata a beszámoló közzététele.
A beszámoló letétbehelyezési és közzétételi kötelezettségét a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Sztv.) írja elő, mely szerint az éves beszámoló vagy egyszerűsített éves beszámoló esetén amennyiben az üzleti év a naptári évvel azonos a beszámolót a következő év május 31. napjáig kell letétbe helyezni és közzétenni, mely a mérlegfordulónapot követő ötödik hónap utolsó napját jelenti.
Jogosan merül fel a kérdés, mi történik abban az esetben, ha a beszámoló nem a végleges verzióban vagy az elfogadott formában kerül közzétételre.
A törvényi előírások alapján az elfogadott és közzétételre került beszámolók sem egészben, sem részben nem cserélhetőek. A mérlegek a közzétételt követően kizárólag a Sztv. szabályai szerint javíthatóak, azok utólagos módosítására nincs lehetőség.
A Társaságok által közzétett beadványokban csatolmány cseréjére sincs lehetőség (a 11/2009. (IV. 28.) IRM-MeHVM-PM együttes rendelet 3. § (8) bek. kivételével).
Mit tehetünk, hogy a közzétett adatok helyesen jelenjenek meg a Cégszolgálatnál?
A közzétételt követően egy éven belül jogszabályi lehetőség van a passziválásra.
A beszámoló passzív státuszba helyezése céljából a Társaság cégbíróságon bejegyzett cégképviseletre jogosultjának a közzétételtől számított egy éven belül nyilatkozatot kell tenni a Céginformációs Szolgálat részére, mely alapján a helyes elfogadott beszámoló közzétételre kerül, tudomásul véve az esetleges határidőn túli közzététel és egyben letétbehelyezés jogszabályi következményeit.
A passzív státuszú beszámoló a Céginformációs Szolgálat honlapján továbbra is megismerhető marad. [11/2009. (IV. 28.) IRM-MeHVM-PM együttes rendelet 3. § (7)-(7b)]
Nagyon fontos, a passziválást követően a határidőn túli beszámoló közzététele adóhatósági mulasztási bírságot vonhat maga után, illetve a hitelezői érdekeket sértő, jogszabályellenes közzététel miatt nyomozás indulhat!
2025.január 1-jétől jelentős változás lépett életbe az alanyi adómentesség szabályozásában: az eddigi 12 millió forintos éves árbevételi határ 18 millió forintra emelkedett. Ez a módosítás számos kisvállalkozás számára kínál lehetőséget arra, hogy mentesüljenek az általános forgalmi adó (ÁFA) fizetése alól.
Mit jelent ez a gyakorlatban?
Az alanyi adómentesség választása lehetővé teszi a vállalkozások számára, hogy bizonyos feltételek teljesülése esetén ne kelljen ÁFÁ-t felszámítaniuk és befizetniük. Az új, 18 millió forintos értékhatár azt jelenti, hogy azok a vállalkozások, amelyek éves bevétele nem haladja meg ezt az összeget, jogosultak lehetnek az alanyi adómentességre.
Kik élhetnek ezzel a lehetőséggel?
Azok a vállalkozások, amelyek:
- 2024-ben ténylegesen nem haladták meg a 18 millió forintos bevételi határt,
- 2025-ben várhatóan nem lépik túl ezt az összeget,
- és megfelelnek az alanyi adómentesség egyéb feltételeinek.
Fontos megjegyezni, hogy a 2025. február 28-áig benyújtott nyilatkozattal visszamenőlegesen is választható az alanyi adómentesség az egész 2025-ös évre, amennyiben a fenti feltételek teljesülnek.
Mi a teendő?
Amennyiben vállalkozása jogosult az alanyi adómentességre, érdemes megfontolni ennek választását, hiszen ez jelentős adminisztratív könnyítést és pénzügyi előnyt jelenthet. A választáshoz szükséges nyilatkozatot a NAV Online Nyomtatványkitöltő Alkalmazásán (ONYA) keresztül lehet benyújtani.