BLOG
ÉRTÉKES INFORMÁCIÓK ADÓZÁSRÓL ÉS SZÁMVITELRŐL
A blog tartalma kizárólag tájékoztató jellegű, nem helyettesíti az átfogó minden részletre kiterjedő adó- és számviteli tanácsadást!
A legnagyobb odafigyelés és a legprecízebb munka mellett is előfordulhat, hogy az adóbevallás hibásan kerül benyújtásra. Egy utólag
előkerült számla, egy hibásan alkalmazott adókulcs vagy egy elnézett kontírozás komoly fejtörést okozhat.
A jogalkotó biztosít egy törvényes és biztonságos eszközt a korrekcióra: ez az önellenőrzés.
Mi az az önellenőrzés és mikor alkalmazható?
Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény (Art.) 54. § (1) bekezdése értelmében az adózó az adóhatóság ellenőrzésének
megkezdését megelőzően feltárt hibát az adóalap, az adó és a költségvetési támogatás önellenőrzésével helyesbítheti.
Mikor NEM lehet önellenőrzést benyújtani?
- Art. 54. § (4) bekezdés: Nem lehet önellenőrzést benyújtani arra az időszakra és adónemre vonatkozóan, amelyre vonatkozóan az adóhatóság az ellenőrzést már megkezdte (a megbízólevél kézbesítésével vagy az ellenőrzésről szóló értesítés kiküldésével).
- Számviteli elhatárolás: Ha a hiba kizárólag a számviteli beszámolót érinti, de az adóalapot és az adó összegét nem módosítja, akkor a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (Sztv.) 153. §-a szerinti beszámoló ismételt közzétételére van szükség, nem adójogi önellenőrzésre.
A Társasági Adó (TAO) önellenőrzésének kritikus pontjai
A társasági adó bevallásának utólagos módosítása az egyik legösszetettebb feladat, mivel a TAO alapja a számviteli adózás előtti
eredményből indul ki, amelyet a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (Tao. tv.) különböző növelő és csökkentő tételei módosítanak.
Kimaradt költségek vagy bevételek kezelése
Ha egy korábbi évből származó gazdasági esemény vagy számla utólag kerül elő, az eljárás attól függ, hogy a hiba növeli vagy
csökkenti az eredeti év adóalapját, valamint, hogy az összeg eléri-e a cég számviteli politikájában meghatározott jelentős hiba értékhatárát.
Ha utólag nő az adóalap (adóhiány keletkezik)
- Jelentős összegű hiba esetén: Ha utólag derül ki, hogy egy előző évi vevői számla (bevétel) nem lett lekönyvelve, vagy egy költséget jogtalanul számoltak el, ez növeli az adózás előtti eredményt. Emiatt a fizetendő társasági adó is emelkedik.
- Az eljárás: Az eredeti érintett évet kötelező önellenőrizni (mind a TAO, mind a HIPA bevallást). Az adóhiány után a benyújtás napjáig önellenőrzési pótlékot kell számítani és megfizetni.
- Nem jelentős összegű hiba esetén: Ha a hiba összege a számviteli politika szerinti értékhatár alatt marad, a hibát a feltárás évében (a tárgyévben) kell lekönyvelni.
- Az eljárás: Nem kell önellenőrzést benyújtani a régi évre. A tárgyévi TAO-bevallásban a nem jelentős hiba eredményre gyakorolt adóalap-növelő hatását közvetlenül a tárgyévi adóalaphoz kell hozzáadni (TAO tv. 8. § (8) bekezdés).
2. Ha utólag csökken az adóalap (adótúlfizetés keletkezik)
- Jelentős összegű hiba esetén: Ha egy korábbi szállítói számla (költség) maradt ki, vagy egy bevételezést duplán könyveltek, az adóalap utólagosan csökken.
- Az eljárás: Az önellenőrzés benyújtása lehetőség, de nem kötelezettség. Ha a cég vissza szeretné igényelni a túlfizetett TAO-t és HIPA-t, az érintett évre önellenőrzést kell benyújtania. Önellenőrzési pótlékot ebben az esetben nem kell fizetni, mert nem történt adóhiány.
- Nem jelentős összegű hiba esetén: A könyvelés a tárgyévben történik a költség/ráfordítás utólagos elszámolásával.
- Az eljárás: Nem kell önellenőrzés. A tárgyévi TAO-bevallásban a nem jelentős hiba adóalap-csökkentő hatásaként közvetlenül levonható a tárgyévi adóalapból.
Az adóalap-módosító tételek utólagos korrekciója
Gyakori hiba, hogy a bevallás elkészítésekor elmarad bizonyos kedvezmények érvényesítése, vagy fordítva, nem vesznek figyelembe egy
növelő tételt.
- Nem a vállalkozás érdekében felmerült költségek (Tao. tv. 3. számú melléklet A) pont): Ha a könyvvizsgálat vagy egy belső ellenőrzés során kiderül, hogy olyan számlákat számoltak el költségként, amelyek nem a vállalkozás tevékenységét szolgálták, ezeket a TAO-alap növeléseként önellenőrzéssel kell korrigálni.
Az ÁFA önellenőrzése
Míg a TAO évente egyszer okoz feladatot, az ÁFA-önellenőrzések a leggyakoribbak a mindennapi gyakorlatban. Az ÁFA esetében
a NAV rendszerei (különösen az Online Számla adatszolgáltatás) azonnal látják az eltéréseket, így itt a legkisebb a hibázási lehetőség.
Fizetendő ÁFA vagy Levonható ÁFA módosul
Sokan keverik a két irányt, pedig az adóhatósági megítélésük gyökeresen eltérő.
- Fizetendő adó esetében (adóhiány keletkezik): Ha egy kiszámlázott tétel kimaradt az ÁFA-bevallásból, azt az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (Áfa tv.) szerinti eredeti teljesítési időpont esedékességére vonatkozóan kell önellenőrizni. Ez adófizetési kötelezettséget és önellenőrzési pótlékot von maga után.
- Levonható adó esetében (visszaigényelhető vagy levonásba helyezhető adó): Ha egy szállítói (bejövő) számlát felejtettünk el elszámolni, az Áfa tv. 153/A. §-a értelmében nem kötelező önellenőrzést benyújtani. A le nem vont adó a soron következő, aktuális időszaki ÁFA-bevallásban is levonásba helyezhető az elévülési időn (5 éven) belül, amennyiben az adólevonási jog keletkezésétől legfeljebb 2 év telt el. Önellenőrzésre csak akkor van szükség, ha kifejezetten az eredeti időszak egyenlegét szeretnénk módosítani (például egy hitelkérelem miatt fontos a likviditás).
- Módosító okiratok és jóváíró számlák: Az Áfa tv. 153/B. §-a értelmében a jóváíró számlák (módosító okiratok) miatti adócsökkenést nem önellenőrzéssel, hanem a módosító okirat rendelkezésre állási hónapjának (időszakának) adóbevallásában kell rendezni.
Az önellenőrzési pótlék számítása
Az önellenőrzés nem ingyenes, de nagyságrendekkel olcsóbb, mint egy NAV által feltárt adóhiány büntetése. Ha a helyesbítés
adóhiányt eredményez (azaz az államnak kevesebb adót fizettünk be a kelleténél), az Art. 168. §-a alapján önellenőrzési pótlékot kell fizetni.
- A pótlék mértéke (Art. 169. §): Az önellenőrzési pótlékalap után a késedelmi pótlék (mindenkori jegybanki alapkamat + 5 százalékpont) 50%-ának megfelelő összeget kell megfizetni a késedelem időtartamára.
- Ismételt önellenőrzés: Ha ugyanazt az időszakot és adónemet másodszor is önellenőrizni kell, a pótlék mértéke már a késedelmi pótlék 100%-a.
- Mikor nincs pótlék? (Art. 168. § (4) bekezdés): Ha az önellenőrzés nem eredményez adóhiányt (például a cég javára történik a módosítás, vagy csak nullás adóalap-átrendezésről van szó), pótlékot nem kell fizetni.
Cégvezetőként el kell fogadni, hogy a hibázás a gazdasági élet természetes velejárója. A modern, digitalizált adórendszerben a NAV szinte azonnal észleli az anomáliákat az online pénztárgépek, az online számlák és a banki adatszolgáltatások háromszögében.
Az Art. 172. §-a garantálja, hogy ha az adózó az adóhatóság ellenőrzését megelőzően az önellenőrzést benyújtja, mentesül az
adóbírság és a mulasztási bírság alól. Ezzel szemben, ha a NAV találja meg a hibát egy ellenőrzés során, az adóbírság a megállapított adóhiány 50%-a (vagy akár 200%-a is) lehet, a jelentős késedelmi pótlék mellett.
NEW FIELD CONSULTING Kft.
: https://www.facebook.com/newfieldadoszakerto
: https://www.linkedin.com/in/erikakubicza/
adotanacsadas konyveles newfieldadoszakerto adozas2026 adomegtakarítás vallalkozas konyvelo newfieldconsulting precizkonyveles helyiado
A magyar kis- és középvállalkozások (KKV) életében a május 31-i határidő hagyományosan a múlt lezárásáról szól. A számviteli beszámolók benyújtásával és a társasági adóbevallások véglegesítésével azonban egy időben elindul a jövő tervezése is. Június eleje a legalkalmasabb időszak arra, hogy a cégvezetés és a pénzügyi tanácsadók a friss, hitelesített számadatok tükrében felülvizsgálják a vállalat adóstratégiáját.
A döntés tétje idén a szokásosnál is nagyobb. A kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény (KIVA törvény) legutóbbi módosításai
alapjaiban írták át a hazai adórendszer térképét. A belépési küszöbök megduplázásával a jogalkotó olyan növekedési fázisban lévő középvállalkozások előtt is megnyitotta a KIVA-t, amelyek korábban méretükből adódóan automatikusan a társasági adó (TAO) hatálya alá tartoztak.
Kik léphetnek be a KIVA körbe?
A szabályozás legfontosabb újdonsága, hogy a belépési limitek a korábbi szint kétszeresére emelkedtek. A KIVA választásának
jogszabályi feltételei a következők szerint alakulnak:
- Bevételi értékhatár: A megelőző adóévben realizált nettó árbevétel felső határa 6 milliárd forint (a korábbi 3 milliárd forint helyett).
- Mérlegfőösszeg: A vállalkozás eszközállományának teljes értéke szintén legfeljebb 6 milliárd forint lehet.
- Foglalkoztatotti létszám: Az átlagos statisztikai állományi létszám felső határa 50 főről 100 főre módosult.
A fenti határértékek (bevétel, mérlegfőösszeg, létszám) vizsgálatakor nem a cégeket külön-külön, hanem a kapcsolt vállalkozások adatait
együttesen, cégcsoport szinten kell összeszámítani. Ez a rendelkezés megakadályozza, hogy a mesterségesen feldarabolt nagyvállalatok jogtalanul éljenek az adókedvezménnyel.
Hogyan működik a KIVA?
A KIVA lényege az adónemek egyszerűsítésében és összevonásában rejlik. A jelenleg 10%-os kulccsal működő kisvállalati
adó két korábbi kötelezettséget vált ki:
A 9%-os társasági adót (TAO).
A 13%-os szociális hozzájárulási adót (SZOCHO), amelyet a bérek és egyéb személyi jellegű kifizetések után kellene megfizetni.
Bár a KIVA 10%-os kulcsa magasabb, mint a TAO 9%-a, az igazi megtakarítást a bérköltségek adózása jelenti. A SZOCHO 13%-os terhe helyett a bérköltség (személyi jellegű kifizetések) a KIVA-ban mindössze 10%-os kulccsal adózik. Ez azonnali 3 százalékpontos tiszta megtakarítást jelent.
A KIVA-alap két pillére: Személyi jellegű kifizetések és a tőkeműveletek
A KIVA alapját két, egymástól jól elkülöníthető rész határozza meg. Az adót ezen két komponens összege után kell megfizetni:
- A személyi jellegű kifizetések: Ez a komponens lényegében a cég bérköltségét jelenti. Minden olyan kifizetés ide tartozik, amely után a
- cégnek SZOCHO-t kellene fizetnie (munkabérek, megbízási díjak, tagi jövedelmek).
- A jóváhagyott osztalék (tőkeműveletek egyenlege): A KIVA a vállalkozásban keletkező nyereséget addig nem adóztatja meg a profit szintjén, amíg azt a tulajdonosok bent tartják a cégben. Csak az az összeg válik adóalappá, amelyet osztalékként jóváhagynak és kivonnak a vállalatból.
Ebből következik a KIVA legnagyobb stratégiai előnye: a vállalkozásban hagyott, fejlesztésekre, beruházásokra vagy tartalékképzésre fordított profit adómentes marad a cég szintjén.
TAO vagy KIVA?
A május végén lezárt adatok birtokában a pénzügyi vezetőnek egy összehasonlító kalkulációt kell végeznie. Általános szabályként az alábbi
két vállalati profil esetén billen át a mérleg egyértelműen a KIVA javára:
Magas bérköltséggel és létszámmal dolgozó cégek
Ha egy vállalat tevékenysége humánerőforrás-igényes (például IT-fejlesztő cégek, mérnökirodák, szolgáltató központok, szakmunkát igénylő gyártó cégek), akkor a bértömeg jelentős hányadát teszi ki az összes költségnek. Mivel a KIVA 13% helyett 10%-kal terheli a béreket, a magas létszámú vagy magas átlagbérű vállalatoknál az éves szinten realizálható adómegtakarítás milliós vagy akár tízmilliós tételt is elérhet.
Fejlesztési és növekedési fázisban lévő cégek
Ha a tulajdonosok célja nem a profit azonnali kivétele, hanem a cég organikus növekedése, gépek vásárlása, ingatlanfejlesztés vagy
piacbővítés, a KIVA a tökéletes választás. A TAO-ban a nyereség után minden évben meg kell fizetni a 9%-ot, függetlenül attól, hogy mi lesz a pénz sorsa. A KIVA-ban a visszaforgatott összeg után a cég nem fizet adót.
Nem javasolt a KIVA választása, ha:
- A cég bérköltsége elenyésző a bevételeihez képest (pl. automatizált kereskedelem, közvetített szolgáltatások).
- A vállalat a megtermelt profit 100%-át minden évben azonnal kiveszi osztalékként (ekkor a tőkekivonás miatti KIVA-alap növekedés és a magasabb adókulcs semlegesítheti a bérnél nyert előnyt).
- A cég jelentős összegű, korábbról áthozott veszteséggel rendelkezik, amit a TAO-ban gyorsabban le tudna írni.
A KIVA-ba való belépés nem egy évre szóló döntés, hanem hosszú távú stratégia. A növekedés tervezésekor megnyugtató, hogy a jogalkotó a kötelezettségek alóli kilépési határértékeket is megemelte. Nem kell attól tartani, hogy a cég egy sikeres év után azonnal kicsúszik a rendszerből. A törvényi előírás szerint a KIVA-alanyiság csak akkor szűnik meg kötelezően, ha:
- A cégcsoport éves bevétele vagy mérlegfőösszege meghaladja a 12 milliárd forintot.
- A foglalkoztatottak átlagos száma tartósan átlépi a 200 főt.
A KIVA értékhatárainak megemelése komoly versenyelőnyt biztosít a magyar középvállalkozásoknak. Mivel a KIVA-ra történő áttérés év
közben is bármikor kezdeményezhető – és a bejelentést követő hónap első napjával lép életbe –, a döntéssel nem kell megvárni a következő év végét.
NEW FIELD CONSULTING Kft.
: https://www.facebook.com/newfieldadoszakerto
: https://www.linkedin.com/in/erikakubicza/
adotanacsadas konyveles newfieldadoszakerto adozas2026 adomegtakarítás vallalkozas konyvelo newfieldconsulting precizkonyveles helyiado
A sikeres és nyereséges üzleti év lezárása után a tulajdonosok természetes elvárása, hogy részesedjenek a megtermelt profitból. Cégvezetőként azonban óriási felelősség hárul a menedzsmentre: az osztalék jóváhagyása előtt kötelező megvizsgálni a jogszabályi osztalékfizetési korlátokat. Nem egy olyan eset fordult már elő a hazai kkv-szektorban, ahol a cégvezetőnek utólag, büntetőjogi vagy kártérítési felelősség mellett kellett visszafizettetnie a szabálytalanul felvett összegeket.
Az osztalék kifizetését alapvetően két szigorú szűrő szabályozza: a tőkekorlát és a fizetőképességi nyilatkozat.
A Számviteli törvény és a Ptk. szerinti tőkekorlát vizsgálata
A legfontosabb alapszabály, hogy osztalékfizetésről csak akkor lehet érvényes döntést hozni, ha a társaság lekötött tartalékkal és a pozitív értékelési tartalékkal csökkentett saját tőkéje az osztalék kifizetése után sem csökken a jegyzett tőke összege alá.
A képlet a gyakorlatban a következőképpen néz ki:
- Maximális osztalék ≤ Korrigált Saját tőke – Jegyzett tőke
- Maximálisan kifizethető osztalék = Saját tőke - Lekötött tartalék - Pozitív értékelési tartalék - Jegyzett tőke
Ahhoz, hogy pontosan lássuk, mennyi pénzt lehet valójában kivenni a cégből, ismernünk kell az egyes saját tőke elemek viselkedését az osztalékszámítás során:
1. Az adózott eredmény és az Eredménytartalék
Az osztalék elsődleges forrása a tárgyévi adózott eredmény, amelyet növelhetünk a korábbi években felhalmozott szabad eredménytartalékkal.
- Figyelem: Ha a cégnek a korábbi évekből vesztesége származott, az eredménytartalék egyenlege negatív. Ez a negatív összeg csökkenti a tárgyévi profitot. Ha a tárgyévi adózott eredmény 5 millió forint, de a múltbéli veszteségek miatt az eredménytartalék mínusz 6 millió forint, a saját tőke elemek egyenlege miatt nem fizethető osztalék.
2. A Tőketartalék
A tőketartalék a tulajdonosok által a jegyzett tőkén felül véglegesen a cégbe juttatott vagyon (pl. ázsió vagy pótbefizetés).
- A szabály: A tőketartalék közvetlenül nem osztható fel osztalékként, azaz nem fizethető ki a tagoknak. Viszont közvetetten óriási szerepe van: a tőketartalék növeli a teljes saját tőke értékét, ezáltal "pufferként" szolgál, hogy a saját tőke ne süllyedjen a jegyzett tőke alá, szabad utat engedve az adózott eredmény kifizetésének.
3. A Lekötött tartalék
A lekötött tartalék a saját tőke azon része, amelyet törvényi előírás vagy a tulajdonosok saját döntése alapján zároltak (pl. fejlesztési tartalék, vagy a még vissza nem fizetett pótbefizetések összege).
- A korlát: Mivel ez a tőkerész zárolva van, a törvényi képlet szerint a lekötött tartalék összegével kötelezően csökkenteni kell a saját tőkét az osztalékszámítás előtt. Ez a rész egyáltalán nem nyújt fedezetet az osztalékra.
4. Az Értékelési tartalék
Ez az elem akkor jelenik meg, ha a cég él az eszközök piaci értékelésének lehetőségével (pl. egy ingatlan piaci értéke jóval magasabb, mint a könyv szerinti értéke).
- A korlát: Bár az értékelési tartalék növeli a mérlegben a saját tőkét, ez nem realizált, nem valódi pénz, csak egy számviteli értékelés. Ezért a jogalkotó szigorúan kiköti: a pozitív értékelési tartalékkal kötelezően csökkenteni kell a saját tőkét, mielőtt az osztalékról döntenénk. Papíron létező vagyonból nem lehet valós osztalékot fizetni.
Alapítás esetén: A be nem fizetett törzstőke esete
Gyakori hiba az új alapítású cégeknél, hogy a tulajdonosok élnek a törvény adta lehetőséggel, és a 3 milliós jegyzett tőkének csak egy részét (pl. 500 000 Ft-ot) fizetik be az alapításkor, a maradékot pedig a nyereségből vállalják feltölteni.
A Ptk. itt rendkívül szigorú: addig egyetlen tagnak sem fizethető osztalék, amíg a be nem fizetett törzsbetétek összege a nyereségből nincs teljesen feltöltve a jegyzett tőke mértékéig. A papíron megtermelt profit ilyenkor automatikusan a tőke feltöltésére fordul.
Összegzésként elmondható, hogy a nyereség nem garancia a kifizethetőségre. Az osztaléktervezés során a számviteli adatok és a jogi korlátok együttes, precíz vizsgálata szükséges a cég biztonságának megőrzéséhez.
NEW FIELD CONSULTING Kft.
: https://www.facebook.com/newfieldadoszakerto
https://www.linkedin.com/in/erikakubicza/
adotanacsadas konyveles newfieldadoszakerto adozas2026 adomegtakarítás vallalkozas konyvelo newfieldconsulting precizkonyveles helyiado
Az üzleti év lezárásával a vállalkozások életében elérkezik az egyik legfontosabb döntési pont: a megtermelt nyereség sorsa. Cégvezetőként és tulajdonosként a profit kivételének legális és klasszikus módja az osztalékfizetés. Bár a folyamat egyszerűnek tűnik, az adózási környezet, az elszámolás pénzneme és a bevallási kötelezettségek tartogatnak olyan buktatókat, amelyeket pontosan ismerni kell.
Az osztalékforrás és a döntési folyamat
Osztalékot a társaság a beszámoló elfogadásával egyidejűleg, a jóváhagyott adózott eredményből, illetve a szabad eredménytartalékkal kiegészített adózott eredményből fizethet. Fontos szabály, hogy osztalékfizetésről csak akkor lehet dönteni, ha a társaság saját tőkéje a kifizetés következtében nem csökken a törzstőke (jegyzett tőke) összege alá.
A magánszemélyt terhelő adók
Amikor a belföldi magánszemély tag részére az osztalék kifizetésre kerül, két fő adónemmel kell számolni:
- Személyi Jövedelemadó (SZJA): A teljes bruttó osztalékösszeget 15% SZJA terheli. Ebből nincs kedvezmény, a kifizetőnek minden esetben le kell vonnia.
- Szociális Hozzájárulási Adó (SZOCHO): Az osztalék után 13% SZOCHO-t kell fizetni, de kizárólag a törvényi felső határ eléréséig. Az adófizetési felső határ az év első napján érvényes minimálbér 24-szerese.
Számításakor figyelembe kell venni a magánszemély év közben megszerzett egyéb jövedelmeit is, mint például:
- munkabért vagy tagi jövedelmet
- megbízási díjakat
- ingatlan bérbeadásból származó jövedelmet
Ha a magánszemély egyéb jövedelmei az év során elérik a törvényi maximumot, az azon felül felvett osztalék után már 0% SZOCHO-t kell fizetni. Ha a kifizetéskor a cég mégis levonja az adóelőleget (mert a tag nem nyilatkozott a felső határ eléréséről), a különbözet az éves SZJA-bevallásban visszaigényelhető a NAV-tól.
Az adót a kifizetőnek (a társaságnak) a tényleges kifizetés időpontjában kell megállapítania és levonnia. Az adókötelezettség tehát nem a taggyűlési döntés vagy a beszámoló elfogadásának napján keletkezik, hanem azon a napon, amikor a pénz elhagyja a cég kasszáját vagy bankszámláját.
Mi a helyzet az osztalékelőleggel?
Ha a cégév közben fizet ki osztalékelőleget, a kifizetéskor csak a 15% SZJA-t kell levonni. A SZOCHO-kötelezettség csak akkor keletkezik meg, amikor az előleg a következő évi beszámoló elfogadásakor ténylegesen osztalékká válik. Amennyiben a beszámoló szerint a cég mégsem lesz nyereséges, az osztalékelőleg kölcsönné alakul, ami után komoly kamatadózási kötelezettség keletkezhet.
Fizethető-e az osztalék devizában?
Adójogi szempontból nincs akadálya annak, hogy az osztalékot devizában (például euróban vagy dollárban) fizessék ki a tulajdonosnak. Ha azonban a vállalkozás forintban vezeti a könyveit, a döntési folyamatnak szigorú szabályai vannak:
- Az osztalék összegét a taggyűlési határozatban mindenképpen forintban kell jóváhagyni.
- Az adókat és járulékokat (SZJA, SZOCHO) forintban kell kiszámítani, bevallani és megfizetni.
- A levonások után megmaradt nettó osztalékot lehet átszámítani devizára és átutalni a tagnak. Az átszámításhoz a felek által szerződésben rögzített, vagy a kifizetés napján érvényes banki piaci eladási árfolyamot kell alkalmazni, biztosítva, hogy a tag ne jusson jogtalan árfolyam-előnyhöz a cég rovására.
Euróban kizárólag akkor hozható meg a döntés közvetlenül, ha a cég a cégbíróságon hivatalosan bejegyezve, a könyvvezetését és a beszámolókészítését is euróban végzi.
Mikor kell a magánszemélynek igazolást kapnia?
A kifizető társaság a levont adókról és a kifizetett nettó jövedelemről a kifizetéskor (a pénz átadásakor/utalásakor) köteles kiállítani és átadni az igazolást a magánszemély részére. Ez az igazolás elengedhetetlenül szükséges ahhoz, hogy a tulajdonos a következő évben ellenőrizni és igazolni tudja a NAV által készített személyi jövedelemadó-bevallási tervezetet.
NEW FIELD CONSULTING Kft.
: https://www.facebook.com/newfieldadoszakerto
https://www.linkedin.com/in/erikakubicza/
adotanacsadas konyveles newfieldadoszakerto adozas2026 adomegtakarítás vallalkozas konyvelo newfieldconsulting precizkonyveles helyiado
Felsővezetői és adótanácsadói szemmel a helyi iparűzési adó (HIPA) sávos, egyszerűsített módszere nem csupán adminisztrációs könnyítés, hanem aktív adótervezési eszköz.
A mikro- és kisvállalkozások számára a törvényalkotó egy rendkívül egyszerű, sávos adózási formát biztosít.
Két kritikus alapfeltétel: Az értékhatár és a választási kötelezettség
Mielőtt a cégvezetés az adóelőnyöket kalkulálná, két alapvető jogi feltételt kell rögzíteni:
Szigorú felső határ: Kizárólag 25 millió Ft nettó árbevételig alkalmazható!
Ha a társaság éves bevétele meghaladja a 25 millió Ft-ot (időarányosan), a sávos adózás nem alkalmazható, a társaság automatikusan kiesik a rendszerből, és vissza kell térnie a tételes adóalap-megállapításhoz. Ha a társaság működése 2025-ben átmenetileg szünetelt, vagy a társaság év közben alakult, a 25 milliós felső határ és a belső sávhatárok is napra pontosan arányosodnak.
Ez nem egy automatikus adónem: Kifejezetten VÁLASZTANI KELL!
A rendszerbe senki nem kerül be automatikusan. Az egyszerűsített adóalap-megállapítás alkalmazását előre be kell jelenteni az adóhatóságnak. Ha egy új cég indításakor, új telephely nyitásakor, vagy az előző év májusáig a könyvelés nem tette meg a hivatalos nyilatkozatot, a cég a kedvező sávok helyett a normál, jóval magasabb HIPA fizetésére kötelezett.
Stratégiai adóelőnyök a cégvezetés számára
A hagyományos HIPA-alap (bevétel csökkentve az anyagköltséggel, ELÁBÉ-val, alvállalkozókkal) súlyos aszimmetriát okoz a magas hozzáadott értékű szektorokban. A sávos adózás (Htv. 39/A. §) ezt a hátrányt küszöböli ki.
- Profit-arányos adóelőny: Ha a vállalat minimális anyagköltséggel vagy közvetített szolgáltatással dolgozik (pl. IT, mérnöki irodák, tanácsadás, management), a klasszikus HIPA-alap szinte a teljes nettó árbevétellel megegyezne. A sávos adózás elszakítja az adóalapot a realizált profittól: a nyereség növekedése mellett az adóteher fix marad.
- A transzferár- és megosztási kockázatok kiküszöbölése: Több telephely vagy fióktelep működtetése esetén a hagyományos HIPA kötelező adóalap-megosztást (bér- vagy eszközarányos) ír elő. Ez komoly könyvviteli hibalehetőség és adóhatósági auditpont. A sávos rendszerben nincs adóalap-megosztás; minden érintett önkormányzat felé a tiszta, fix sávos adót kell teljesíteni, megszüntetve a belső allokációs vitákat.
- Drasztikus adminisztráció-csökkenés: Ha a cég bevétele a választott sávon belül marad, bevallást sem kell benyújtani, csak az adót megfizetni. Ez csökkenti a könyvelési és adminisztrációs költségeket.
Hogyan működnek a sávok?
A HIPA alapja fixen rögzített a megszerzett bevétel függvényében:
12 millió Ft árbevételig: A fix HIPA alap 2,5 millió Ft (2%-os adókulcsnál ez fixen 50.000 Ft adó/év).
12 és 18 millió Ft árbevétel között: A fix HIPA alap 6 millió Ft (fixen 120.000 Ft adó/év).
18 és 25 millió Ft árbevétel között: A fix HIPA alap 8,5 millió Ft (fixen 170.000 Ft adó/év).
Szakmai szempontból a sávos HIPA legnagyobb előnye a forgótőke-optimalizálás. Év közben (tehát a hagyományos márciusi és szeptemberi határidőkkor) a fizetendő előleg összege 0 Ft.
A törvény értelmében a sávos adózóknak évente csak egyszer kell fizetniük, a május 31-i határidővel.
Az éves bevallás alapján befizetett összeg egyszerre minősül az előző év végleges adójának és a következő év
előlegének. Nincs plusz adminisztráció.
Konklúzió: Évközi pénzkiáramlás nincs, a tőke a cégben marad és forgatható.
NEW FIELD CONSULTING Kft.
: https://www.facebook.com/newfieldadoszakerto
https://www.linkedin.com/in/erikakubicza/
adotanacsadas konyveles newfieldadoszakerto adozas2026 adomegtakarítás vallalkozas konyvelo newfieldconsulting precizkonyveles helyiado
Cégvezetőként egy új gép, ingatlan vagy szoftver beszerzése nem csupán kereskedelmi döntés. A beruházás pillanatától kezdve a döntés alapjaiban határozza meg a cég likviditását, mérlegét és adófizetési kötelezettségét.
A beruházási terv legfontosabb fázisai az alábbiak, melyeket a jó adótervezésnek tartalmaznia kell:
1. A finanszírozás optimalizálása
A beszerzés előtt érdemes az adóalapot és a pénzállományt kell szinkronba hozni.
- Fejlesztési tartalék feloldása: Ha a korábbi TAO-bevallásokban fejlesztési tartalék képzésre került sor, ellenőrizni kell a 4 éves jogvesztő határidőt. Az új eszköz aktiválásakor a tartalékot fel kell oldani, így a beruházás nem jelent plusz adóterhet.
- KKV-k beruházási adóalap-kedvezménye: Kis- és középvállalkozásoknál a korábban még használatba nem vett tárgyi eszközök (gépek, berendezések, járművek – kivéve személygépkocsi) beszerzése csökkenti a társasági adóalapot.
- A finanszírozás adóhatása: A beruházási hitelek, illetve a pénzügyi lízing kamata és költségei csökkentik az adózás előtti eredményt. A KKV-k ráadásul a beruházási hitel kamata után adókedvezményt is igénybe vehetnek.
2. A beszerzéstől az aktiválásig
A számviteli törvény szigorúan szabályozza, mi minősül a beruházás részének. A hibás beszerzési érték meghatározása NAV-bírságot vonhat maga után.
- A bekerülési érték pontos meghatározása: Az eszköz ára mellett a beruházás részét képezi a szállítás, az alapozás, a szerelés, az üzembe helyezés, sőt a vámkezelés és a próbaüzem költsége is. Ezeket nem lehet azonnal költségként elszámolni, tőkésíteni kell.
- Aktiválás és rendeltetésszerű használat: Az eszköz a számlázás pillanatában még csak Beruházás. Csak akkor válik Tárgyi eszközzé, ha az üzembehelyezési okmányt (aktiválási jegyzőkönyv) aláírták, és az eszköz műszakilag, jogilag alkalmas a működésre.
3. Értékcsökkenés és megtérülés
Az aktiválás napjától kezdődik a terv szerinti értékcsökkenés (amortizáció) elszámolása, amely közvetlenül befolyásolja a cég nyereségességét.
- Számviteli vs. Adótörvény szerinti amortizáció:
- Számvitel: A cégvezető és a könyvelő határozza meg a hasznos élettartam alapján a társaság számviteli politikája szerint.
- Adótörvény (TAO): Fix kulcsokat határoz meg (pl. számítástechnikai eszközök 33%, gépek 14,5% vagy 33%, épületek 2%).
- Különbözet kezelése: A két érték közötti eltéréssel a TAO-bevallásban korrigálni kell az adóalapot. A fejlesztési tartalék felhasználásakor az adótörvény szerinti értékcsökkenés mértéke 0% lesz, hiszen az adóelőnyt már előre kihasználta.
4. ÁFA-finanszírozás és visszaigénylés
Nagy értékű beruházásnál az ÁFA átmeneti finanszírozása likviditási problémát jelenthet.
- Gyakoribb ÁFA-bevallás: Ha a beruházás miatt jelentős visszaigényelhető ÁFA keletkezik, mérlegelni kell a negyedévesről a havi ÁFA-bevallásra való átlépést (ha a jogszabályi feltételek engedik), hogy a pénz mielőbb visszakerüljön a cég számlájára.
- Ingatlanok speciális szabályai: Ingatlanberuházásnál, felújításnál kiemelten kell figyelni a fordított adózás szabályaira és a 20 éves ÁFA-figyelési időszakra.
A leírt beruházási terv szerint a beruházás megvalósítása előtt érdemes ellenőrizni a fejlesztési tartalékot, az elszámolásra kerülő értékcsökkenés összegét a hasznos élettartam szerint, a járulékos költségeket (telepítés, oktatás, tesztelés) és ellenőrizzük a finanszírozás bruttó vagy nettó összegét az áfa határidők miatt.
NEW FIELD CONSULTING Kft.
: https://www.facebook.com/newfieldadoszakerto
https://www.linkedin.com/in/erikakubicza/
adotanacsadas konyveles newfieldadoszakerto adozas2026 adomegtakarítás vallalkozas konyvelo newfieldconsulting precizkonyveles hr cafeteria
Amíg a klasszikus munkabér kifizetése a magas adóterhek miatt komoly pénzügyi nyomást gyakorol a vállalkozásokra, a béren kívüli és adómentes juttatások alkalmazása ma már a bérköltségek racionalizálásának legfontosabb eszköze.
Arra hívom fel a figyelmet, hogy a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (Szja tv.) adta
keretrendszer tudatos használatával a cégek százezreket takaríthatnak meg munkavállalónként, miközben a dolgozók nettó, elkölthető jövedelme érdemben növekszik.
Kedvezményes adózású béren kívüli juttatások (28%-os összközteher)
Ebbe a kategóriába azok a juttatások tartoznak, amelyek után a munkáltatónak a juttatás értékének 1,18-szorosa után 15% személyi jövedelemadót és 13% szociális hozzájárulási adót kell megfizetnie.
- A SZÉP-kártya keretösszegei: Az Szja tv. 71. §-a alapján a kedvezményes adózású éves rekreációs keretösszeg 450.000 forint. Ezen felül a kormány az aktív életmód támogatására bevezette az Aktív Magyarok alszámlát is.
- Az átmeneti hideg élelmiszer-vásárlás: A kormány egyedi kormányrendelet módosításával lehetővé tette, hogy 2025. december 1. és 2026. április 30. között a SZÉP-kártya egyenlege hideg élelmiszerek vásárlására is felhasználható legyen az élelmiszer-kiskereskedőknél.
- Fiatalok lakhatási támogatása: Az Szja tv. 71. §-ának módosítása alapján a 35 év alatti munkavállalók esetében a munkáltató évi 1,8 millió forintig (havi maximum 150.000 forintig) támogathatja az albérleti díjat vagy a lakáshitel-törlesztést kedvezményes, 28%-os adózás mellett.
Figyelem – Megszűnt jogszabályi kedvezmény:
Szemben a korábbi kormányzati intézkedésekkel, 2026-ban a SZÉP-kártya egyenlege már nem használható fel lakásfelújításra. A 2025-ös évre vonatkozó átmeneti rendelkezés lejárt, így az ilyen célú kifizetések 2026-ban
már jogszabálysértőnek minősülnek.
Adómentes juttatások (0% adó)
Ha a cég likviditása korlátozott, az Szja tv. 1. számú mellékletében rögzített, teljesen adómentes elemeket kell
beépíteni a rendszerbe. Ezek után sem a munkavállalónak, sem a munkáltatónak nem kell adót fizetnie.
- Bölcsődei, óvodai ellátás (Szja tv. 1. sz. melléklet 8.6. pont): A munkáltató nevére kiállított számla alapján a bölcsődei és óvodai szolgáltatás, illetve étkeztetés költsége értékhatár nélkül, 100%-ban adómentesen megtéríthető a szülőnek.
- Munkába járás költségtérítése (39/2010. (II. 26.) Korm. rendelet): A közigazgatási határon kívülről történő munkába járás esetén a bérlet vagy menetjegy megtérítése a jogszabályban meghatározott mértékig kötelező és teljesen adómentes.
- Kulturális és sportrendezvények belépői (Szja tv. 1. sz. melléklet 8.28. pont): Évente a minimálbért meg nem haladó mértékben adható adómentesen kulturális szolgáltatásra (színház, múzeum, koncert), és külön-külön szintén a minimálbért meg nem haladó mértékben sporteseményre szóló belépő vagy bérlet.
Néhány szempont, amelyeket az adóhatóság egy utólagos ellenőrzés során súlyos adóbírsággal büntethet:
A keretösszegek időarányosítása (Szja tv. 71. § (4) bekezdés):
A SZÉP-kártya kedvezményes kerete (450.000 + 120.000 Ft) csak akkor jár teljes egészében, ha a munkavállaló munkaviszonya egész évben fennállt. Év közbeni belépés vagy kilépés esetén a keretet napra pontosan időarányosítani kell. A limit feletti rész automatikusan átkerül az Szja tv. 70. §-a szerinti „egyes meghatározott juttatások” közé, amely már 33,08%-os adóterhet von maga után.
A lakhatási támogatás dokumentációja: Az Szja tv. 70. § (8c) bekezdése szerint a munkáltató szigorú adatszolgáltatási kötelezettséggel tartozik a NAV felé a lakhatási támogatásokról a tárgyévet követő január 31-ig. Ha a munkavállaló nevére szóló bérleti vagy hitelszerződés, illetve a fizetési bizonylatok nincsenek hiánytalanul ledokumentálva, a kedvezményes adózás elvész.
Visszafizetési kötelezettség szabályozása: Ha egy dolgozó év közben távozik, de az időarányos keretén felül költött a cafeteria-rendszerből, a cégnek gondoskodnia kell a különbözet nettó bérből való levonásáról, vagy a dolgozó általi visszafizetésről. Ennek hiányában a le nem vont összeg munkaviszonyból származó jövedelemként fog adózni.
A hatékony működés alapja a Cafeteria Szabályzat belső aktualizálása. A jogszabályoknak megfelelő, rugalmas rendszer
kialakítása nemcsak adómegtakarítást jelent, hanem kiemelt munkavállaló megtartó szerepe is van.
NEW FIELD CONSULTING Kft.
: https://www.facebook.com/newfieldadoszakerto
https://www.linkedin.com/in/erikakubicza/
adotanacsadas konyveles newfieldadoszakerto adozas2026 adomegtakarítás vallalkozas konyvelo newfieldconsulting precizkonyveles hr cafeteria
Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2023/970 irányelve, közismertebb nevén a Bértranszparencia Irányelv, alapjaiban írja át a magyarországi bérpolitikai gyakorlatokat.
A szabályozás célja kettős: a nemek közötti bérszakadék felszámolása és az „egyenlő munkáért egyenlő bérért” elvének érvényesítése a gyakorlatban.
A tagállamoknak és Magyarországnak is 2026. június 7-ig kell átültetniük az irányelvet a nemzeti jogrendbe.
Mit is jelent ez a gyakorlatban?
Radikális változások a toborzási folyamatban
A jövőben a béradatok titkossága a toborzás szakaszában megszűnik.
- Kötelező bérsáv-meghatározás: A munkáltató köteles a munkaszerződés megkötése előtt – jellemzően már az álláshirdetésben vagy az első interjú előtt – tájékoztatni a jelöltet a várható kezdőbérről vagy annak sávjáról.
- Bérmúlt-tilalom: A kiválasztási folyamat során tilos lesz rákérdezni a jelentkező korábbi vagy jelenlegi fizetésére. Ez megakadályozza, hogy az alacsonyabb bérszintről érkező munkavállalók rendszerszintű hátránya konzerválódjon.
A munkavállalók tájékozódási joga
Az irányelv értelmében a munkavállalóknak joguk lesz írásban tájékoztatást kérni a munkáltatótól az egyéni bérszintjükről, valamint az azonos vagy egyenlő értékű munkát végző munkavállalói csoportok átlagos bérszintjéről, nemek szerinti bontásban.
- A munkáltató nem tilthatja meg a munkavállalóknak, hogy egymás között egyeztessék béreiket.
- A cégeknek objektív és semleges kritériumrendszert kell fenntartaniuk a bérezés és az előmenetel meghatározásához.
Jelentési kötelezettség és a „5%-os szabály”
A vállalatmérettől függően (fokozatos bevezetéssel a 100 fő feletti cégeknél) rendszeres adatszolgáltatási kötelezettség lép életbe.
- Ha a jelentésből kiderül, hogy a nemek közötti bérkülönbség meghaladja az 5%-ot, és ezt a munkáltató nem tudja objektív, nemsemleges tényezőkkel igazolni, akkor közös bérértékelést kell végeznie a munkavállalói képviselőkkel és intézkedési tervet kell kidolgoznia.
Megfordított bizonyítási teher és kártérítés
Jogi szempontból az egyik legkritikusabb elem a bizonyítási teher megfordulása. Amennyiben a munkavállaló bérdiszkriminációra hivatkozva pert indít, a munkáltatónak kell bizonyítania, hogy nem sértette meg az egyenlő díjazás elvét. A sikeres per kimenetele teljes körű kártérítést (elmaradt bérek, bónuszok, természetbeni juttatások) vonhat maga után, elévülési időn belül.
Mi a teendő?
A bértranszparencia nem csupán egy adminisztratív kötelezettség, hanem komoly költségvetési kérdés is. A felkészülést érdemes a munkakörök felülvizsgálatával és egy belső bér-audittal kezdeni.
NEW FIELD CONSULTING Kft.
: https://www.facebook.com/newfieldadoszakerto
https://www.linkedin.com/in/erikakubicza/
adotanacsadas konyveles newfieldadoszakerto adozas2026 #adomegtakarítás vallalkozas konyvelo newfieldconsulting precizkonyveles
Előlegekről akkor beszélünk, ha termékértékesítést, vagy szolgáltatást megelőzően a tényleges teljesítésbe beszámítható pénzösszeget fizetnek.
Az Áfa tv. 59. § (1) bekezdése kimondja, hogy termék értékesítése vagy szolgáltatás nyújtása esetében, ha a teljesítést
megelőzően ellenértékbe beszámítható pénzösszeget fizetnek (előleg), az adófizetési kötelezettség a pénzösszeg átvételekor vagy jóváírásakor keletkezik.
Ez azt jelenti, hogy az előleg nem a számla kiállításakor, hanem a pénz tényleges beérkezésekor válik áfakötelessé.
Amennyiben a fizetés készpénzben történik, az átvétel napja, banki átutalás esetén pedig a jóváírás napja az adófizetési kötelezettség időpontja. Ilyen esetben még teljesítés nem történik, hanem egy pénzügyi tranzakcióval kívánják a felek biztosítani az ügylet létrejöttét.
Előlegek esetében sem költséget, sem bevételt nem lehet könyvelni!
Az Áfa tv. 159. § (2) bekezdés b) pontja alapján az adóalany köteles számlát kibocsátani az előleg átvételéről. A számlát a pénz átvételétől/jóváírásától számított ésszerű időn belül (főszabály szerint 8 nap, de készpénz esetén azonnal) ki kell állítani. Az előlegre általában ugyanaz az adómérték vonatkozik, mint az alapügyletre termékre vagy szolgáltatásra
(kivétel fordított adózású ügylet előlege).
A gyakorlatban gyakori a díjbekérő alkalmazása. Ez nem minősül számviteli bizonylatnak vagy számlának, csupán egy fizetési felhívás. Az előlegszámlát csak a díjbekérő alapján beérkezett összeg után szabad kiállítani.
A Felek szerződésben kötik ki a felek a kötelezettségvállalás előleg formájában történő megjelenítését.
Az elszámolás során mindig figyelemmel kell lenni arra, hogy adott vagy kapott előlegről van-e szó.
Számviteli kezelése különbözik
- adott előlegeket a számvitelben nettó módon
- a kapott előleget a bruttó visszafizetendő összegben kell az előlegek között kimutatni.
Az adott előlegeknél megkülönböztetjük az előlegeket fajtájuk szerint is:
- Immateriális javakra adott előleg
- Beruházásra adott előleg
- Készletekre adott előleg
- Szolgáltatásra adott előleg.
Ezt a megkülönböztetést azért kell megtenni, mert a főkönyvben a követelések között kell nyilvántartani, majd év végén a mérlegbe a befektetett eszközök és a készletek közé fog kerülni. Követelések között a szolgáltatásra adott előleg maradhat.
A Sz.tv. előírása szerint az immateriális javakra, a beruházásokra, a készletekre adott előleget a levonható előzetese felszámított általános forgalmi adót nem tartalmazó összegben kell kimutatni.
Az óvadék (kaució) fogalma és jogi jellege
A köznyelvben „kaucióként” ismert intézmény jogi szakkifejezése az óvadék, szabályozását a Ptk. 6:350. §–6:356.§ szakaszai tartalmazzák. Az óvadék egy szerződést biztosító mellékkötelezettség. Nem a vételár része, hanem egy biztosíték, amely arra szolgál, hogy a kötelezett szerződésszegése (pl. nemfizetés, károkozás) esetén a jogosult közvetlenül kielégítést nyerjen belőle.
Visszajáró jellegű, ha a szerződés megszűnik és nem történt szerződésszegés, az óvadék visszajár. Az előleg ezzel szemben „bent marad” a vételárban.
Óvadék adóügyi megítélése
Mivel az óvadék nem minősül ellenértéknek, nem tartozik az Áfa tv. hatálya alá. Az átvételekor nem keletkezik
áfafizetési kötelezettség, és számlát sem kell róla kiállítani. Az összeg átvételét bizonylatolni kell (pl. bevételi pénztárbizonylat vagy banki kivonat), de ez nem számla.
Az óvadék „átalakulása” előleggé
Gyakori hiba a gyakorlatban, hogy a bérleti szerződés utolsó hónapjaiban a kauciót bérleti díjként számolják el. Ebben a pillanatban az óvadék elveszíti biztosítéki jellegét és ellenértékké (előleggé/díjjal egyező tétellé) válik. Ekkor már beáll a számlázási és áfafizetési kötelezettség.
Meghiúsult ügyletek kezelése
Előleg esetén: Ha az ügylet meghiúsul, az előleget vissza kell fizetni. Ebben az esetben a korábban kiállított
előlegszámlát helyesbíteni (stornózni) kell.
Óvadék esetén: Ha a jogosult a szerződésszegés miatt (pl. kártérítés címén) visszatartja az óvadékot, az összeg kártérítéssé
válik. A kártérítés nem áfaköteles, így számlázni továbbra sem kell, de a felhasználásról elszámolást kell készíteni.
Bruttó vagy Nettó elszámolás
Az előleg mindig bruttó összegnek tekintendő. Ha egy szerződésben nem rögzítik egyértelműen, hogy az előleg összege nettó vagy bruttó, vita esetén az adóhatóság és a bíróság is úgy tekinti, hogy az átadott összeg már tartalmazza az általános forgalmi adót.
A vállalkozások számára alapvető fontosságú a két fogalom szétválasztása:
Az előleg finanszírozási eszköz, amely azonnali adófizetést és adminisztrációt (számlázást) von maga után. Az óvadék tisztán biztosítéki eszköz, amely nem érinti az adóalapot mindaddig, amíg ténylegesen fel nem használják kárrendezésre vagy el nem számolják ellenértékként.
A nem megfelelő bizonylatolás (pl. kaució kiszámlázása áfásan vagy előleg számlázásának elmaradása) adóhiányt vagy jogosulatlan adó-visszaigénylést eredményezhet, ami mulasztási bírsággal járhat.
NEW FIELD CONSULTING Kft.
: https://www.facebook.com/newfieldadoszakerto
https://www.linkedin.com/in/erikakubicza/
#adotanacsadas #konyveles #newfieldadoszakerto #adozas2026 #adomegtakarítás #vallalkozas #konyvelo #newfieldconsulting #precizkonyveles
A pénzforgalmi elszámolás egy speciális áfa adózási forma, amelynek lényege, hogy az áfafizetési kötelezettség és az adólevonási jog a számla tényleges kifizetéséhez kötődik, nem pedig a teljesítés napjához.
A pénzforgalmi elszámolás legnagyobb előnye, hogy a vállalkozásnak csak akkor kell befizetnie az áfát, amikor a vevője
ténylegesen kifizette a számlát.
Ez a módszer különösen a mikro-, kis- és középvállalkozások likviditását segíti. A legfontosabb kedvező hatásai:
Pénzügyi biztonság
Fizetendő áfa: Csak akkor kell bevallani és befizetni, amikor a vevő átutalta vagy készpénzben megfizette az ellenértéket.
Levonható áfa: A vállalkozás is csak akkor helyezheti levonásba a beszerzései áfáját, ha a számlát ő maga is kifizette a
szállítójának.
Likviditás javulása
Mivel az adófizetés pillanatában a pénz már a vállalkozás számláján van, biztosított az áfa megfizetéséhez
szükséges fedezet.
Kockázatkezelés
Ha egy vevő nem fizet, vagy késik a fizetéssel, a vállalkozónak sem keletkezik áfafizetési kötelezettsége addig,
amíg a pénzhez hozzá nem jut
Részletfizetésnél rugalmas
Amennyiben a vevő részletekben fizet, az áfát is csak a ténylegesen megkapott részletek arányában
kell megállapítani és bevallani.
Alkalmazási feltételek
Bevételi értékhatár: Az összesített éves nettó árbevétel sem a tárgyévben, sem az azt megelőző évben nem haladhatja meg a 125 millió forintot.
Az értékhatárba a belföldi, a külföldi és a fordított adózású ügyletek is beleszámítanak.
Vállalkozási méret: Az adóalanynak a KKV-törvény szerinti mikro- vagy kisvállalkozásnak kell minősülnie az év
első napján és meg kell felelnie az alábbi feltételeknek:
- Nem lehet alanyi adómentes.
- Gazdasági céllal belföldön kell letelepednie (vagy magyarországi lakóhellyel rendelkeznie).
- Nem állhat csőd- vagy felszámolási eljárás alatt.
Ügyletek kizárása:
- Közösségen belüli adómentes termékértékesítés.
- Olyan ügyletek, ahol nem a számlakibocsátó az adófizetésre kötelezett (például fordított adózás).
Számlázási kötelezettség: A kiállított számlán kötelező feltüntetni a „pénzforgalmi elszámolás” kifejezést.
Ennek hiányában az adott ügyletre nem alkalmazható ez a kedvező szabály.
Fontos tudni, hogy a választás a vevőre is hatással van: ha egy „normál” áfás cég pénzforgalmi áfás partnertől vásárol, ő is csak akkor vonhatja le az áfát, ha kifizette a számlát.
Bejelentés határideje és módja
Ha egy már működő vállalkozás át szeretne térni a pénzforgalmi elszámolásra, azt tárgyév december 31-ig kell
bejelentenie a NAV felé (26T101, 26T101E, 26T201).
A választás a következő naptári év első napjától lesz érvényes.
Új vállalkozás esetén az alakuláskor, a bejelentkező adatlapon kell jelölni ezt a szándékot.
A bejelentés visszamenőleges hatállyal nem tehető meg.
NEW FIELD CONSULTING Kft.
: https://www.facebook.com/newfieldadoszakerto
https://www.linkedin.com/in/erikakubicza/
#adotanacsadas #konyveles #newfieldadoszakerto #adozas2026 #adomegtakarítás #vallalkozas #konyvelo #newfieldconsulting #precizkonyveles
A fejlesztési tartalék egy olyan társasági adóalap-kedvezmény, amely lehetővé teszi a vállalkozások számára, hogy a jövőbeli beruházásaikra szánt összeget már a képzés évében levonják a társasági adó alapjából. A csökkentésként érvényesített összeget elszámolt értékcsökkenési leírásnak kell tekinteni, amivel a fizetendő társasági adó (TAO) jelentősen csökkenthető, akár nullára is.
2026-ban is a társasági adórendszer (Tao.) egyik leghatékonyabb beruházásösztönző eszköze.
A fejlesztési tartalék intézménye lehetővé teszi a vállalkozások számára, hogy a tárgyévi nyereségüket ne adózzák le azonnal, hanem azt lekötött tartalékba helyezve, későbbi beruházások finanszírozására fordítsák.
Olyan nyereséges vállalkozásoknak éri meg, amelyek a közeljövőben (4 éven belül) nagyobb eszközbeszerzést terveznek, és szeretnék a jelenlegi adófizetési kötelezettségüket optimalizálni.
Képzés feltétele
Az adózás előtti eredmény terhére képezhető. A képzett összeget az eredménytartalékból a lekötött tartalékba kell átvezetni az adóév utolsó napjával.
Mértéke
Legfeljebb az adózás előtti nyereség 100%-áig képezhető.
A képzés évében csökkenti a társasági adó alapját, ezért azonnali adómegtakarítást eredményez.
Felhasználása
Kizárólag beruházási célra, tárgyi eszköz beszerzése, létesítése kapcsán használható fel: gépek, berendezések, járművek, ingatlanok új és használt eszközökre egyaránt. 2026. január 1-jétől bevezetésre kerül egy átmeneti
fejlesztési adókedvezmény, amely kifejezetten a tiszta technológiák gyártási kapacitásának biztosítását célzó beruházásokhoz vehető igénybe.
Nem használható: térítés nélkül átvett eszközökre és nem lehet olyan eszközre felhasználni, amelyre nem számolható el terv
szerinti értékcsökkenés (pl. telekvásárlás).
Határidő
A lekötés évét követő 4 adóéven belül kell beruházásra fordítani.
Adókövetkezmény:
A beszerzett eszköz után a későbbiekben már nem számolható el adóalap-csökkentő értékcsökkenés (hiszen azt a tartalékképzéssel már "előre" érvényesítette a cég).
Ha a 4 éven belüli felhasználás nem valósul meg, a tartalékot a 4. év utáni adóév adóalapjába vissza kell vezetni, és az erre jutó adót késedelmi pótlékkal növelten kell megfizetni.
A fel nem használt rész után meg kell fizetni a társasági adót a lekötés évében hatályos kulccsal (9%).
Fontos megjegyezni, a fejlesztési tartalék alapvetően felhasználható állami támogatással beszerzett eszközökre is, de fontos figyelni az összeghatárokra és a kettős elszámolás tilalmára.
A szabályozás lényege, hogy a fejlesztési tartalékot csak a vállalkozás saját forrásból fizetett részére lehet elszámolni.
A tartalék képzése
A fejlesztési tartalékot az eredménytartalékból kell átvezetni a lekötött tartalékba. Ez a tétel nem pénzmozgás, hanem a
saját tőke elemei közötti átcsoportosítás, ami osztalékfizetési korlátot is jelent.
A tartalék feloldása
A tartalékot a lekötést követő 4 adóéven belül, a megvalósult beruházás bekerülési értékének összegében kell feloldani.
Fontos korlát: A feloldott összeggel az eszköz későbbi értékcsökkenése (amortizációja) az adóalapnál már nem vehető
figyelembe csökkentő tételként (mivel egyszer már levontuk a tartalék képzésekor).
Az eszköznyilvántartásban eszközönként kell szerepeltetni a felhasznált fejlesztési tartalék összegét, sorrendiséget nem ír elő a jogszabály.
NEW FIELD CONSULTING Kft.
: https://www.facebook.com/newfieldadoszakerto
https://www.linkedin.com/in/erikakubicza/
A legtöbb cégvezető számára a könyvelés eddig egy „szükséges adminisztráció” volt: egy visszatekintő folyamat, ahol hetekkel az események után derült ki a profit vagy az áfafizetési kötelezettség. 2026-ban azonban ez a modell átalakult. 2026. évben a mesterséges intelligenciát (AI) nem az emberi szakértelem kiváltására, hanem annak felerősítésére használjuk, hogy a könyvelés ne csak adminisztráció, adathalmaz legyen, hanem lényeges
stratégiává válton.
1. Valós idejű pénzügyi kontroll
Az AI-alapú rendszereinkkel a bizonylatok feldolgozása folyamatos. A számlák osztályozása, importálása a könyvelői rendszerbe automatikusan történik. Az automatikus számlabeolvasás és a banki tranzakciók azonnali, algoritmus-alapú párosítása révén bármelyik napon, akár a mobiltelefonról is elérhető Társaság valós cash-flow-ja.
Pontos információ azonnal a szabad tőkéről beruházásra vagy osztalékra, illetve nem kell a hónap közepéig várni az adóösszegekre sem.
2. Proaktív védelem:
Az emberi figyelem véges, de az algoritmusaink sosem fáradnak el. Az AI-vezérelt ellenőrző rendszer másodpercek alatt futtat le olyan komplex vizsgálatokat, amelyekre korábban órák kellettek. Kiszűri a duplikált számlákat, a formai hibákat, vagy a szokatlan, a cég profiljától eltérő tranzakciókat. Segít az egyezőségek ellenőrzésében, számlák bankkivonatok
összevetésében.
Ezzel csökkenthető a NAV által kiszabható bírságok kockázata és az emberi mulasztásból eredő veszteség.
3. Prediktív elemzés: jövő a múlt adatai alapján!
Az AI legnagyobb ereje a mintafelismerés, mellyel nemcsak rögzíti a költségeit, hanem elemzi is azokat. Ezáltal képesek vagyunk előre jelezni a várható likviditási hullámvölgyeket hetekkel azelőtt, hogy azok bekövetkeznének.
Segítségével készíthetőek előrejelzések a jövőbeli pénzügyi eredményekről, melyek hasznosak lehetnek a stratégiai döntéshozatalhoz. Az AI felismeri a trendeket és figyelmeztet a potenciális problémákra, például egy szokatlanul nagy
kiadásra, egy adott időszakban fellépő bevételkiesésre vagy ha egy jelentős vevője fizetési morálja romlik, illetve ha bármely költségnem (pl. logisztika) gyanúsan emelkedik.
Tűzoltás helyett, válságkezelés.
4. Skálázhatóság és hatékonyság: Növekedés adminisztratív korlátok nélkül
Sok cég növekedését a papírmunka és az adminisztratív lassulás fogja vissza. Az AI-alapú automatizációval fejleszthető a működés, jelentős időmegtakarítás, pontosabb munkavégzés érhető el, anélkül, hogy a könyvelési díjak vagy a válaszidők drasztikusan megemelkednének.
Segít a jogszabályi megfelelésben, az adószabályok változásainak nyomon követésében, illetve a könyvelőt is figyelmezteti, ha a folyamatok nem felelnek meg az aktuális jogszabályoknak.
Ezáltal akár tízszeresére nő a cég forgalma, akár nemzetközi piacra lép, a digitális infrastruktúra zökkenőmentesen kiszolgálja az igényeket.
A könyvelés többé nem szűk keresztmetszet, hanem a növekedés motorja.
5. Stratégiai partner az adatrögzítő helyett
Mivel a mesterséges intelligencia segítségével az időoptimalizálás nagy mértékben javul. Szakértőnk a nyers számok helyett kész összefüggéseket és üzleti tanácsokat prezentál.
Lényege, segít a beruházások megtérülési számításaiban, az adóoptimalizálásban és abban, hogy cége pénzügyileg stabil maradjon.
Összegzés: A jövő könyvelése már itt van
Az AI nem egy távoli ígéret, hanem a napi munka eszköze.
Statikus adatok helyett érdemes váltani 2026-ban a legmodernebb technológiájára.
NEW FIELD CONSULTING Kft.
: https://www.facebook.com/newfieldadoszakerto
https://www.linkedin.com/in/erikakubicza/
A cégvezetők számára az év végi vagy időszaki zárás nemcsak adminisztratív feladat, hanem a vállalat valós pénzügyi helyzetének tükre és a jövőbeli tervezés alapja.
A beszámolórendszer a számvitelnek az a területe, melynek középpontjában a piaci külső szereplők részére történő információ szolgáltatás áll. A Számviteli törvény 4.§-a határozza meg a beszámolási kötelezettséget:
4. § (1) A gazdálkodó működéséről, vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről az üzleti év könyveinek zárását követően, e
törvényben meghatározott könyvvezetéssel alátámasztott beszámolót köteles - magyar nyelven - készíteni.
(2) Az (1) bekezdés szerinti beszámolónak megbízható és valós összképet kell adnia a gazdálkodó vagyonáról, annak összetételéről (eszközeiről és forrásairól), pénzügyi helyzetéről és tevékenysége eredményéről.
(3) A törvényben előírtakon túlmenő, további információkat kell a kiegészítő mellékletben megadni, amennyiben e törvény előírásainak alkalmazása, a számviteli alapelvek érvényesítése nem elegendő a megbízható és valós összképnek a mérlegben, az eredménykimutatásban történő bemutatásához.
Tapasztalataim alapján összefoglaltam azt a 10 kritikus pontot, ahol a legtöbb hiba történik a beszámoló készítése során:
1. Vevő – szállító egyeztetés
- megtörtént-e a partnerekkel az egyeztetés írásban
- minősítésre kerültek-e az egy éven túli „bennragadt tételek”
2. Időbeli elhatárolás képzése
- a következő évre áthúzódó tételek (éves díjak) elhatárolása megtörtént-e
3.Devizás tételek átértékelése
- devizás bank, pénztár, vevő és szállító tételek átértékelése MNB árfolyamra
4.Személyi jellegű ráfordítások
- egyezik-e a bérfeladás a 08-es bevallásokkal és akifizetett összegekkel
- a tárgyévre járó bónuszok és azok járulékai elhatárolása megtörtént-e
5.Tárgyi eszközök és értékcsökkenés
- minden hónapra, a teljes évre lefutott-e az értékcsökkenés
- a selejtezett, értékesített eszközök kivezetése megtörtént-e az analitikából
- a fizikai leltár és a könyvelési adatok kiegyeztetése megtörtént-e
6.Készletértékelés:
- megtörtént-e a fizikai leltár és annak lekönyvelése
-a készletre az értékvesztés képzése megtörtént-e
7. Saját tőke megfelelőség
- a saját tőke mértéke megfelel-e a jogszabályi előírásoknak
- vannak-e fontos tulajdonosi teendők (negatív saját tőke)
8. Adófolyószámla egyeztetés
- a főkönyvi kivonat egyenlegei a NAV folyószámlán nyilvántartott adónemekben pontosan egyezik-e a 12.31-i
egyenleggel
9. Nem üzleti költségek elszámolása
- a TAO alapját növelő tételek elkülönítése megtörtént-e
10. Kiegészítő melléklet tartalma
- tartalmazza-e a melléklet a kötelező részletezéseket, kiemelten
- kapcsolt vállalkozások adatai
- környezetvédelmi kötelezettségek
- támogatások
Május a beszámoló készítésének a „számadás hónapja”. A zárás valójában a vállalat legfontosabb diagnosztikai eszköze.
Ez az a pillanat, amikor a számok végre összeállnak egy teljes képpé és megmutatják a Társaság valódi állapotát.
A könyvelés nem csak a múlt rögzítése. Ez az alapja a jövő évi költségvetésnek!
NEW FIELD CONSULTING Kft.
: https://www.facebook.com/newfieldadoszakerto
https://www.linkedin.com/in/erikakubicza/
2026. január 1-jétől nem kell vezetni a papír alapú TB kiskönyvet, az „Igazolvány a biztosítási jogviszonyról és az egészségbiztosítási ellátásokról” elnevezésű nyomtatványt. Ettől az időponttól kezdve a társadalombiztosítási kifizetőhelyek számára válik elérhetővé egy új elektronikus felület (e-TB kiskönyv), melyről lekérdezhetők a biztosítási jogviszonyokra, valamint az egészségbiztosítási pénzbeli ellátásokra és a baleseti táppénzre vonatkozó adatok.
Ezzel megszűnik a munkáltatók TB kiskönyv vezetésével járó adminisztratív feladata!
A papír alapú TB kiskönyvet a munkavállaló részére vissza kell adnia a munkáltatónak legkésőbb a foglalkoztatási jogviszony megszűnésekor és azt hitelt érdemlő módon igazolva át kell adni. Postai megküldés esetén tértivevénnyel, személyes átadás esetén aláírásával igazolja, hogy átvette a papír alapú TB kiskönyvet.
Ki őrzi meg a papír alapú TB kiskönyvet?
A munkavállaló a részére átadott papír alapú TB kiskönyvet a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltését követő öt évig köteles megőrizni.
A NEAK által üzemeltetett Biztosítási jogviszony lekérdező felületen megtekinthetőek a jogviszony adatok.
2026. január 1-jétől pedig a Betegéletút szolgáltatás keretében a 2023. december 31-ét követően folyósított egészségbiztosítási pénzbeli ellátásokra (táppénz, csecsemőgondozási díj, gyermekgondozási díj, örökbefogadó díj),
valamint a baleseti táppénzre vonatkozó adatokat is le tudják kérdezni, melyre az alábbi oldalakon van lehetőség:
- https://ugyfelkapu.neak.gov.hu oldalra belépve,
- https://magyarorszag.hu felületén keresztül.
Amennyiben a munkavállaló a papír alapú TB kiskönyvben olyan biztosítási jogviszonyt talál, amelyet a Betegéletút
szolgáltatás felületén található elektronikus, közhiteles nyilvántartás nem tartalmaz, úgy a hiányzó biztosítási jogviszonyait illetően okirati bizonyítási eljárást kezdeményezhet a lakóhelye szerint illetékes fővárosi és vármegyei kormányhivatal egészségbiztosítási szakterületénél.
FONTOS!
A papír alapú TB kiskönyv biztosítottak részére történő átadását követően azon foglalkoztatóknak, akik nem működtetnek társadalombiztosítási kifizetőhelyet, sem a papír alapú TB kiskönyv, sem az e-TB kiskönyv vonatkozásában további feladatuk nincs.
A kifizetőhelyek feladatai
Azok a foglalkoztatók, akik társadalombiztosítási kifizetőhelyet működtetnek, 2026. január 1-jétől válhatnak jogosulttá arra, hogy az egészségbiztosítási pénzbeli ellátások, valamint a baleseti táppénz elbírálása érdekében az e-TB kiskönyv felületéről lekérdezzék az adatokat. Az e-TB kiskönyv felületről a társadalombiztosítási kifizetőhelyek kizárólag
azon munkavállalók vonatkozásában kérdezhetik le az adatokat, akik az e-TB kiskönyv felületre történő bekérdezéskor a társadalombiztosítási kifizetőhelyet működtető foglalkoztatónál fennálló biztosítási jogviszonnyal rendelkeznek.
Így a társadalombiztosítási kifizetőhelyek 2026. január 1-jétől a biztosítási jogviszony megszűnését követően egészségbiztosítási pénzbeli ellátást, baleseti táppénzt (a továbbiakban: passzív ellátások) nem állapíthatnak meg és nem folyósíthatnak. A passzív ellátások elbírálására, folyósítására 2025. december 31-ét követő időszakra kizárólag a fővárosi és vármegyei kormányhivataloknak lesz hatásköre, ezért megszűnik a kifizetőhelyek a passzív ellátások jelentési kötelezettsége a NEAK felé.
2026. január 1-jétől az egészségbiztosítási szerv biztosítottanként
- a biztosítási jogviszonyokról, valamint
- az egészségbiztosítási pénzbeli ellátásokról (táppénzről, a csecsemőgondozási díjról (csed), a gyermekgondozási díjról (gyed), az örökbefogadói díjról (öfd)] és a baleseti táppénzről
elektronikus nyilvántartást vezet (e-tb-kiskönyv) az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaihoz kapcsolódó igények
érvényesítése céljából.
Az e-TB kiskönyv biztosítottanként tartalmazza a TAJ számmal rendelkező természetes személyekre vonatkozó alábbi adatokat:
- biztosított személyazonosító adatai és TAJ száma,
- a biztosított jogviszonyai vonatkozásában
- a foglalkoztató neve, adószáma,
- jogviszonyának jogcímkódja, időtartama
- jogviszonya szünetelésének időtartama,
- jogviszonya szerinti munkakör (FEOR),
- jogviszonya szerinti munkaidő mértéke,
- a biztosított egészségbiztosítási pénzbeli ellátásaira és baleseti táppénzére vonatkozóan
- az ellátás jogcíme,
- az ellátás folyósításának időtartama,
- az ellátás naptári napi alapja,
- az ellátást megállapító hatóság megnevezése,
- a foglalkoztató neve és adószáma, amennyiben az ellátást az egészségbiztosító állapította meg,
- a gyermekápolási táppénz, a csecsemőgondozási díj, a gyermekgondozási díj és az örökbefogadói díj esetén az ellátásra jogosító gyermek születési neve, születési helye és ideje, továbbá a TAJ száma, amennyiben azzal a gyermek rendelkezik.
Az e-TB kiskönyv elektronikus felületen érhető el a társadalombiztosítási kifizetőhelyek részére a magyarorszag.hu portálon az Egészségügy/Egészségbiztosítás egészségügyi szolgáltatásai/e-TB kiskönyv lekérdezés menüpont alatt.
NEW FIELD CONSULTING Kft.
: https://www.facebook.com/newfieldadoszakerto
https://www.linkedin.com/in/erikakubicza/
A társasági adókedvezmények alapvető eszközei a vállalkozások tőkeerejének növelésének és a fejlesztések ösztönzésének. A legfőbb előnyei a következők:
-az adócsökkentéssel elérhető, hogy több tőke marad a vállalkozásoknál,
-energiahatékonysági beruházásokhoz (pl. hőszigetelés, fűtéskorszerűsítés) kapcsolódó kedvezmények segítik az üzemeltetési költségek hosszú távú csökkentését.
A társasági adó mértéke a pozitív adóalap 9 százaléka, melyet a Társasági adó törvényben meghatározott feltételek fennállása esetén a vállalkozás adókedvezmény címén csökkenthet.
Adókedvezmények
Adókedvezmény érvényesíthető a számított társasági adó legfeljebb 70 százalékáig az alábbi esetekben:
Kis- és középvállalkozások adókedvezménye
Abban az esetben jogosult a vállalkozás adókedvezményre, ha tárgyi eszköz beszerzéséhez, előállításához hitelt
vett igénybe. A pénzügyi intézménytől és kizárólag erre célra használt fel hitel kamata után vehető igénybe az adókedvezmény. Az a vállalkozás élhet ezzel a lehetőséggel, amely a hitelszerződés, pénzügyi lízingszerződés megkötése
adóévének utolsó napján mikro-, kis- vagy középvállalkozásnak (kkv) minősül.
A kedvezmény mértéke a szerződés alapján igénybe vett hitelre az adóévben fizetett kamat.
A kedvezmény „de minimis” támogatásnak minősül.
Az adókedvezmény abban az adóévben vehető igénybe, amelynek utolsó napján a tárgyi eszköz a vállalkozás
nyilvántartásában szerepel, utoljára abban az adóévben, amelyben a hitelt az eredeti szerződés szerint vissza kell fizetnie. Az adókedvezmény igénybevételével megvalósított beruházást a hitelszerződés megkötésének évét követő 4 éven belül üzembe kell helyezni. Fontos, hogy a tárgyi eszköz az üzembe helyezésének adóévében és az azt követő 3 évben nem idegeníthető el.
Ha bármely feltétel nem teljesül, akkor a vállalkozásnak vissza kell fizetnie az igénybe vett adókedvezményt, késedelmi pótlékkal növelten.
Az energiahatékonysági célokat szolgáló beruházás, felújítás adókedvezménye
Adókedvezmény vehető igénybe az energiahatékonysági célokat szolgáló beruházás, felújítás üzembe helyezése és
üzemeltetése esetén. Az adókedvezmény elsőként a beruházás, felújítás üzembe helyezését követő adóévben vagy a vállalkozás döntése szerint az azt követő öt adóévben.
Az adókedvezménynek feltétele az is, hogy a vállalkozás rendelkezzen olyan igazolással, amely alátámasztja azt,
hogy a beruházás, felújítás energiahatékonysági célokat szolgál, tehát eredményeként csökken a végső energiafogyasztás.
A vállalkozás nem vehet igénybe adókedvezményt, ha az energiahatékonysági beruházást azért valósítja meg, hogy
a már elfogadott uniós szabványoknak megfeleljen.
Nem alkalmazható együtt ugyanarra a beruházásra az energiahatékonysági célokat szolgáló beruházás adókedvezménye
és a fejlesztési adókedvezmény.
A kedvezmény összege beruházásonként (az igényelt összes állami támogatással együtt) nem lehet több, mint a jelenértéken számított beruházási és felújítási költség
− az energiahatékonysági beruházás, felújítás célját szolgáló, a kizárólag a magasabb energiahatékonysági szint elérését elősegítő tárgyi eszköz, immateriális jószág bekerülési értéke, értékének növekedése, ha ezen beruházás, felújítás egyértelműen beazonosítható, és nincs olyan kevésbé energiahatékony alternatív beruházás, felújítás, amely
az adókedvezmény vagy más állami támogatás hiányában megvalósulna, vagy
− a magasabb energiahatékonysági szint eléréséhez szükséges beruházás, felújítás elszámolható költsége és az
alternatív beruházás, felújítás költsége közötti különbözet (többletköltség).
Az adókedvezmény beruházásonként, felújításonként nem haladhatja meg jelenértéken az elszámolható költségek
Budapesten 30 százalékának, az ország más régióiban 45 százalékának megfelelő mértéket, de legfeljebb a 30 millió eurónak megfelelő forintösszeget.
Épületre irányuló beruházások, felújítások szabályai
A kedvezmény feltétele, hogy az épület primerenergiában mért energiahatékonysága meghatározott mértékben
növekedjen. Primerenergia az a megújuló és nem megújuló forrásból származó energia, amely nem esett át átalakításon vagy feldolgozási eljáráson.
Elszámolható költség az épület energiahatékonyságát növelő beruházás, felújítás bekerülési értéke. Nem számolható el az épületben megvalósuló magasabb energiahatékonysági szint eléréséhez közvetlenül nem kapcsolódó költség.
Az igénybe vehető adókedvezmény mértéke beruházásonként, felújításonként, a beruházáshoz, felújításhoz igényelt
összes állami támogatással együttesen, jelenértéken legfeljebb a beruházás, felújítás elszámolható költségének 15 százaléka, de legfeljebb 30 millió eurónak megfelelő forintösszeg lehet.
A támogatási intenzitás kisvállalkozás esetén 20, középvállalkozás esetében 10 százalékponttal növelhető az
adókedvezmény mértéke.
Valamennyi esetben az adókedvezmény abszolút korlátja 30 millió eurónak megfelelő forintösszeg.
Az adókedvezmény nem érvényesíthető, ha a beruházás tárgya személygépkocsi, kivéve az úgynevezett nagy rakodóterű személygépkocsit.
NEW FIELD CONSULTING Kft.
: https://www.facebook.com/newfieldadoszakerto
https://www.linkedin.com/in/erikakubicza/
Számos változást hoz a 2026. év az adózás területén, mely kedvezően érinti a társas és az egyéni vállalkozókat is. A legfontosabb változásokat az ÁFA, az SZJA és KIVA törvényben előírt értékhatárok emelkedése jelentik, úgymint az alanyi adómentesség értékhatára az áfában vagy átalányadózás esetén a költséghányad emelkedése.
Alanyi mentesség választása
Az ÁFA törvény rendelkezése alapján emelkedik 2026. január 1-től az alanyi adómentesség éves bevételi korlátja, mely 18
millió Ft-ról 20 millió Ft-ra emelkedik. Az értékhatár minden adóalanyra vonatkozik, az egyéni vállalkozók mellett társaságokra, civil szervezetekre, alapítványokra is.
A mentességet újonnan választó vállalkozásoknak december 31-ig kell nyilatkozniuk a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál.
Az alanyi adómentesség választására vonatkozó nyilatkozatot a NAV által közzétett, a vállalkozási formának megfelelő bejelentő-, változásbejelentő lap (25T101, 25T101E, 25T201, 25T201T, 25T201CSZ, 25T201TSZ) nyomtatványon,
vagy az ONYA Online Nyomtatványkitöltő Alkalmazásban kell megtenni. Annak a vállalkozásnak, amely jelenleg már alanyi adómentes, nincs nyilatkozattételi kötelezettsége.
A következő évre akkor választható alanyi adómentesség, ha a vállalkozás 2025. évben és várhatóan 2026. évben sem lépi át a 20 millió Ft-os bevételi határt. Az a vállalkozás, amely 2026. év közben kezdi meg működését, annak időarányosan kell figyelembe vennie az értékhatárt.
Figyelemmel kell lenni az általános szabályra, mely szerint, ha az alanyi adómentesség előzőleg az értékhatár túllépése miatt szűnt meg, a túllépést követő második naptári év végéig nem választható újra. Vizsgálni kell a tárgyév tényleges és a következő évi várható és tényleges bevétel éves összesített értékét. Ha az értékek egyike sem haladja meg az értékhatárt, de korábban értékhatár túllépése miatt megszűnt a mentesség, akkor is választható lesz az átalányadózás, ha a kétéves kizáró időszak még nem telt le.
Ha a vállalkozás az alanyi adómentesség választását megelőzően bocsátott ki a következő évi teljesítési időponttal számlát az általános áfa szabályok szerint, akkor a számlát módosítani kell. Kivételt képeznek ez alól, azokat az ügyletek, melyekben nem lehet az alanyi adómentességet alkalmazni, ilyen a tárgyi eszköz értékesítés.
Átalányadózó egyéni vállalkozókat érintő változás
Átalányadózás mellett dönthet, aki egyéni vállalkozó vagy egyéni ügyvéd. Ez az adózási forma a vállalkozói tevékenység egészére vonatkozik. Az átalányadózás választásának joga a tevékenységét év közben kezdő vállalkozót is megilleti.
Az átalányban megállapított jövedelem kiszámításakor a vállalkozói bevételt kell alapul venni, mely a vállalkozás által kiállított bizonylatok alapján állapítható meg.
A bevételi korlátok az alábbiak, mely szerint a tárgyévben az egyéni vállalkozó vállalkozói bevétele
- az éves minimálbér tízszeresét,
- a kiskereskedelmi tevékenységet végző vagy emellett legfeljebb, az egyetemes postai szolgáltató megbízása alapján, postai közreműködői és egyéb tevékenységet végző egyéni vállalkozó bevétele az éves minimálbér ötvenszeresét nem haladja meg.
A bevételből a jövedelem az egyes tevékenységek szerint különböző mértékben, meghatározott költséghányad levonásával állapítható meg.
Az átalányadózás szabályai szerint 2026. január 1-től 45% költséghányad levonásával állapítja meg az átalányadózó
egyéni vállalkozó a jövedelmét a korábban alkalmazott 40% helyett. A költséghányad 2027. január 1-től tovább emelkedik 50 %-ra.
Az alábbi tevékenységekhez magasabb költséghányad alkalmazható:
- 80% költséghányad levonható a vállalkozói bevételből:
építőipari kivitelezés, fodrászat, szépségápolás, gépjárműjavítás, számítógép, kommunikációs eszköz javítása, háztartási cikk
javítása, vendéglátó tevékenység, taxis személyszállítás, járművezető-oktatás, az egyetemes postai szolgáltató megbízása alapján elvégzett postai közreműködői és egyéb tevékenység esetén az Szja tv. 53. § (2) bek. alapján
- 90% költséghányad levonható a vállalkozói bevételből:
kizárólag kiskereskedelmi tevékenység – kivéve a vendéglátó tevékenységet – vagy emellett legfeljebb, az egyetemes postai szolgáltató megbízása alapján elvégzett postai közreműködői és egyéb tevékenység esetén,
valamint a mezőgazdasági őstermelő.
Adómentes az átalányadózó egyéni vállalkozó e tevékenységéből származó, átalányban megállapított jövedelmének az
éves minimálbér felét meg nem haladó része. Fontos tudni, ha az egyéni vállalkozó év közben tér át az átalányadózásra, az adómentes jövedelmet nem kell arányosítani!
A családi kedvezmény érvényesítésére jogosult, biztosított átalányadózó egyéni vállalkozó családi járulékkedvezményt vehet igénybe, melynek havi összegét a negyedéves 2558-as járulékbevallásban kell bevallania.
Az átalányadózó egyéni vállalkozó az összevont adóalap részét képező adóköteles átalányban megállapított jövedelemből adókedvezményt érvényesíthet, a négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezményét, 25 év alatti fiatalok kedvezményét, 30 év alatti anyák kedvezményét, személyi kedvezményt, első házasok kedvezményét és a családi kedvezményt is.
Megszűnik az átalányadózásra való jogosultság, ha az egyéni vállalkozó terhére a NAV számla- vagy nyugtaadási
kötelezettség elmulasztásáért mulasztási bírságot állapított meg. Ekkor az átalányadózásra való jogosultság megszűnésének időpontja a határozat véglegessé válásának napja lesz. Ha az átalányadózó egyéni vállalkozó megszünteti vagy megszűnésre kerül az átalányadózás ismételten az azt követő 12 hónapra nem választható.
NEW FIELD CONSULTING Kft.
: https://www.facebook.com/newfieldadoszakerto
https://www.linkedin.com/in/erikakubicza/
A hivatali utazás kapcsán tipikusan felmerülő kiadások az utazás, szállás, autópálya-használat, parkolás, gépjárműkölcsönzés, étkezés és a napidíj.
Abban az esetben, ha a felmerült költség megfelel az Szja törvény 4.§-ban foglaltaknak, azaz annak igénybevételére a munkavégzés, a tevékenység ellátásának érdekében került sor és az elszámolás a gazdálkodó nevére szóló számla alapján történik, akkor a kiadás nem keletkeztet bevételt, ezért adófizetési kötelezettség sem keletkezik utána.
Az utazás során igénybevett szolgáltatások költségét a társaság, illetve a hivatali úton résztvevő munkavállaló is kifizetheti. Ebben az esetben a társaság elszámolási előleget adhat a munkavállalónak, de lehetséges megoldás az is, hogy a munkavállaló finanszírozza a kiadást és az utazás végén elszámol a munkáltatóval számla alapján.
A szállásköltség elszámolására abban az esetben kerülhet sor, ha a számla a társaság nevére szól, az Szja törvény 7.§ (1) bekezdése alapján nem keletkeztet az elszámolás adófizetési kötelezettséget.
Bérelt lakás esetében szállás alatt nemcsak a bérleti díjat, hanem a kapcsolódó költségeket és a rezsiköltséget is értjük. Ha a díj tartalmaz szállásnak nem minősülő elemeket is, mint pl. parkolás melyet nem befolyásol az, hogy igénybevételre kerül-e vagy sem, az egész díj szállásköltségnek tekinthető.
Amennyiben a munkavállaló a felmerült költségről nem a gazdálkodó, hanem a saját nevére kéri a számlát, akkor azt a kifizető költségtérítésként tudja megtéríteni a magánszemély részére.
Utazási költség elszámolása
Belföldi kiküldetésre vonattal, távolsági buszjárattal, saját tulajdonban lévő gépkocsival vagy a cég tulajdonában lévő autóval utazhat a kiküldött. A vonat-, buszköltséget a társaság a leadott menetjegy alapján térítheti meg, a költségtérítés ilyenkor a kiküldöttnél nem keletkeztet bevételt.
Amennyiben az utazásra a társaság által biztosított gépjárművel kerül sor, annak költségei, mint üzemanyag, javítás a társaság nevére szóló számla alapján történhet. A saját tulajdonban lévő gépjármű üzleti célú használatáért a társaság költségtérítést fizet. Az autóhasználat címén kapott költségtérítéssel szemben útnyilvántartás alapján az
üzemanyagnorma és a NAV által közzétett üzemanyagár alapján számított, vagy a számla szerinti költség kerül elszámolásra.
A költségtérítés alapjául a társaság által kiállított kiküldetési rendelvény szolgál.
Kiküldetési rendelvény
Az Szja tv. 7.§ alapján nem keletkezik a magánszemélynél jövedelem, amennyiben a hivatali, üzleti utazás
ellenértékét kiküldetési rendelvény alapján térítik meg részére, feltéve, ha a költségtérítés összege nem haladja meg
az igazolás nélkül elszámolható mértéket.
Kiküldetési rendelvény minden jogviszonyban alkalmazható, munkaviszonyban, megbízási jogviszonyban, illetve
tisztségviselőknél is.
A kifizetési rendelvény alapján kifizetett költségtérítés adómentességének feltételei:
- meg kell felelnie a tartalmi követelményeknek (Szja tv. 3.§ 83. pont), mely szerint tartalmaznia kell a magánszemély:
o nevét, adóazonosító jelét,
o a gépjármű gyártmányát, típusát, forgalmi rendszámát
o hivatali, üzleti utazás célját, időtartamát
o útvonalát és futásteljesítményét
o utazás költségtérítését és a szükséges adatokat (üzemanyagfogyasztási norma, üzemanyagár)
- társaság által 2 példányban kerül kiállításra papíralapon vagy elektronikusan (szigorú számadás alá kell vonni),
- igazolás nélkül elszámolható költségeket az alábbiak szerint (Szja tv. 3. sz. melléket II. 6. pont):
o a kifizető által a magánszemélynek a saját személygépkocsi (ideértve a közeli hozzátartozó tulajdonát képező
személygépkocsit is) használata miatt fizetett költségtérítés összegéből a kiküldetési rendelvényben feltüntetett km-távolság szerint
o az üzemanyag-fogyasztási norma és legfeljebb az állami adó- és vámhatóság által közzétett üzemanyagár,
o tisztán elektromos meghajtású járművek esetén a 4a. pont szerinti összeg,
o valamint a 15 Ft/km általános személygépkocsi normaköltség alapulvételével kifizetett összeg.
Az üzemanyag költség adómentesen kifizethető annak a magánszemélynek is, aki bérelt vagy a közeli hozzátartozó
tulajdonban álló gépjárművel teljesíti az üzleti utat, valamint abban az esetben is, ha nem személygépjárművel, hanem pl. tehergépjárművel történik az utazás.
Abban az esetben, ha a kifizető a kiküldetési rendelvény alapján az igazolás nélkül elszámolható költségként
elszámolható összegnél többet fizet, akkor az elszámolható összegen felüli rész a munkavállalónál jogviszonyos jövedelemként adóköteles bevételnek minősül.
Autópálya használat díja
A munkavállaló tulajdonában álló gépjármű hivatali használata esetén felmerülő autópálya használat biztosítása
az Szja törvény 4.§ alapján nem minősül bevételnek, abban az esetben sem, ha a magánszemély az autópályát magáncélból is igénybe vette.
Az autópálya használat abban az esetben nem minősül bevételnek, ha annak elszámolására a gazdálkodó nevére
szóló számla alapján kerül sor. Amennyiben a munkavállaló saját nevére állíttatja ki a számlát, akkor azt költségtérítés formájában tudja a kifizető megtéríteni részére. Az autópálya használat nem minősül a gépjármű után elszámolt költségnek, ezért cégautóadó fizetési kötelezettséget nem von maga után.
Étkezési díj hivatali út során
A társaság megtérítheti az üzleti út során felmerült étkezési költséget.
Abban az esetben, ha a társaság nevére szóló számla alapján kerül sor az elszámolásra, annak költsége az Szja
törvény alapján egyes meghatározott juttatásnak minősül és adófizetési kötelezettséget von maga után. Ha a saját nevére kéri a számlát a munkavállaló, az étkezés költségét költségtérítésként lehet kifizetni. Ez a kiadás a munkavállaló saját szükségleteit is szolgálja, ezért ezzel szemben költség nem számolható el, így annak teljes összege jogviszonyos jövedelemként válik adókötelessé.
Az az étkezés, ami a szállás vagy az utazás során annak elválaszthatatlan részeként kerül igénybevételre nem keletkeztet adókötelezettséget, ilyen például a szállásdíjban foglalt reggeli.
Amennyiben az étkezési költséget a társaság nem biztosítja a munkavállaló napidíjra jogosult, ha a távollét időtartama eléri a 6 órát. A napidíj kötelező mértéke 500 Ft.
Belső szabályzat alapján a társaság adhat 500 Ft-ot meghaladóan napidíjat, illetve 6 órát el nem érő kiküldetés esetén is. A napidíj ebben az esetben összevonandó, munkaviszonyból származó jövedelemként adóköteles a munkavállalónál.
NEW FIELD CONSULTING Kft.
: https://www.facebook.com/newfieldadoszakerto
https://www.linkedin.com/in/erikakubicza/
Közösségi adószámot kell igényelni, ha a Társaság az Európai Unión belül kereskedelmi kapcsolatot kíván létesíteni.
Kereskedelmi kapcsolatot jelent, ha az Európai Unión (továbbiakban: Közösség) belülre termékértékesítést, vagy
szolgáltatásnyújtást teljesít, vagy onnan termékbeszerzést, illetve szolgáltatást vesz igénybe. A közösségi adószám megállapításához a Társaságnak az adóköteles tevékenysége megkezdésekor nyilatkoznia kell, hogy végez-e közösségi adószámot igénylő tevékenységet. A működő, de közösségi adószámmal nem rendelkező Társaságnak előzetesen be kell jelentenie az Adóhatósághoz, amennyiben a Közösség más tagállamában illetőséggel bíró adóalannyal létesít kereskedelmi kapcsolatot.
A Magyarországon kiadott közösségi adószámok az országot azonosító "HU" kódból, valamint az adószám, illetve csoportazonosító szám 8 jegyű törzsszámából épülnek fel. Az Európai Bizottság által kiadott lista alapján a tagállamok közösségi adószámának meghatározott formátuma van.
A Társaság az Adóhatósághoz a hatályos ’T101, ’T201 jelű adatbejelentő lapokon kérheti a közösségi adószámot az adószám igénylésével egyidejűleg. A NAV a Társaságot a nyilvántartásba vételről, valamint a megállapított közösségi adószámról az adatbejelentő lap másolati példányával értesíti.
A csoportos áfaalanyiságot alkotó csoport részére a NAV csoportos áfaalanyiság létrehozására irányuló ’T113 jelű
kérelem alapján állapítja meg közösségi adószámot. A NAV a közösségi adószámról a ’T113 jelű kérelem benyújtása esetén határozatban értesíti a csoport képviselőjét.
A Társaság bármikor kérheti közösségi adószámának igazolását. A NAV illetőségigazolás formájában igazolást (hatósági bizonyítványt) állít ki a közösségi adószámról, magyar vagy angol nyelven. Az igazolás illetékmentes.
A közösségi adószámok érvényessége ellenőrizhető az Európai Bizottság honlapján: http://ec.europa.eu/taxation_customs/vies
A Társaságnak a közösségi adószámot a közösségi kereskedelemmel összefüggő minden iratán fel kell tüntetnie.
Az Áfa tv. alapján kereskedelmi kapcsolat, melyhez a közösségi adószám kiváltása szükséges:
-19. §, 20. § (4)-(7) bek., 21-22. § alapján az adófizetési kötelezettséggel járó Közösségen belüli termékbeszerzés,
-89.§ alapján a Közösségen belüli termékértékesítés, ideértve az adómentes termékimportot megalapozó Közösségen
belüli adómentes termékértékesítést is,
-37. §-a szerinti szolgáltatásnyújtás,
-37. §-a szerinti szolgáltatás-igénybevétel.
Továbbá az Áfa tv. előírásai szerint a Társaság köteles számlát kibocsátani abban az esetben, ha belföldön kívül, a Közösség területén teljesít termékértékesítést, szolgáltatásnyújtást, feltéve, hogy az ügylet teljesítésével legközvetlenebbül érintett gazdasági célú letelepedési helye belföldön van.
NEW FIELD CONSULTING Kft.
: https://www.facebook.com/newfieldadoszakerto
https://www.linkedin.com/in/erikakubicza/
Számviteli törvény 3.§ 3. pontja alapján tulajdoni részesedést jelentő befektetés: minden olyan nyomdai úton előállított (előállíttatható) vagy dematerializált értékpapír, illetve e törvény által értékpapírnak minősített, jogot megtestesítő okirat,
amelyben a kibocsátó meghatározott pénzösszeg, illetve pénzértékben meghatározott nem pénzbeli vagyoni érték tulajdonba - vagy használatbavételét elismerve arra kötelezi magát, hogy ezen értékpapír, okirat birtokosának
meghatározott vagyoni és egyéb jogokat biztosít.
Ide tartozik különösen:
-a részvény, az üzletrész, a szövetkezeti részesedés, a vagyonjegy,
-az egyéb társasági részesedés,
-a határozatlan futamidejű befektetési alap által kibocsátott befektetési jegy, a kockázati tőkerészvény.
A tulajdoni részesedést jelentő befektetés lényege, hogy a megszerzett értékpapír meghatározott vagyoni és egyéb jogokat biztosít a birtokosának.
Számviteli kezelése függ attól, hogy milyen fajta, típusú a részesedés, amely különböző jogcímeken kerülhet be a Társaság könyveibe.
Leggyakoribb esete a cégalapítás, vásárlás, apport vagy a térítés nélküli átvétel.
A szerzés célja alapján megkülönböztetjük:
- Tartós befektetések (éven túli részesedések):
melyeket a mérlegben a befektetett pénzügyi eszközök között kell kimutatni. A társaság azzal a céllal fektet be más
vállalkozásba, hogy tartós jövedelemre tegyen szert, vagy befolyásolási, irányítási, ellenőrzési lehetőséget érjen el.
- Forgatási célú részesedések (átmeneti, nem tartós):
melyeket a mérlegben a forgóeszközök között értékpapírként kell kimutatni. A forgatási célú részesedések elsődleges
célja a rövidtávú jövedelemszerzés, az árfolyamnyereség realizálása, másodlagos céljuk pedig a kapott osztalék.
A tulajdonoskénti befolyásszerzés ebben az esetben nem jellemző.
A besoroláshoz el kell dönteni a célja alapján, hogy milyen időtávra valósul meg a befektetés. Ennek megfelelően jelenik meg a befektetett pénzügyi eszközök vagy a forgóeszközök között. A besorolás később felülbírálható, mely alapján átsorolható a megfelelő kategóriába. Az átminősítés tényét és körülményeit részletezni kell a kiegészítő mellékletben.
Bekerüléskori érték meghatározása
A részesedések bekerülési értéke alapvetően a megszerzése érdekében felmerült, egyedileg hozzárendelhető tételek
együttes összege:
- Cégalapítás esetén a létesítő okiratban meghatározott értéken kell a részesedést a könyvekben kimutatni,
- apport esetében a létesítő okiratban meghatározott értéket kell figyelembe venni,
- átalakulás esetén a végleges vagyonmérleg szerinti saját tőke alapján határozható meg a bekerülési érték,
- vásárolt tulajdoni részesedés bekerülési értéke a vételár (fizetett ellenérték), amit a megszerzéshez kapcsolódóan fizetett bizományosi díj és a vásárolt vételi opció díja tovább növel egy tartós befektetés esetén,
- térítés nélküli átvétel esetén az eszköz bekerülési értéke – ha jogszabály eltérően nem rendelkezik – az állományba vétel időpontjában ismert piaci értéke, amelyet a pénzügyi műveletek bevételével szemben kell elszámolni, majd ezt halasztott bevételként el kell határolni. Amikor a részesedés a vállalkozás könyveiből kikerül, vagy vele kapcsolatban értékvesztés kerül elszámolásra, akkor ezt az elhatárolást arányosan fel kell oldani.
- követelés fejében történő átvétel esetén a szerződés szerinti értéket kell figyelembe venni.
Fontos tudni, a forgóeszközök között kimutatott részesedés vásárlás esetén a megszerzés érdekében fizetendő díjak
nem kötelező része a bekerülési értéknek.
NEW FIELD CONSULTING Kft.
: https://www.facebook.com/newfieldadoszakerto
https://www.linkedin.com/in/erikakubicza/
Szociális hozzájárulási adót kell fizetni a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény szerint összevont adóalapba tartozó adó-, adóelőleg-alap számításnál figyelembe vett jövedelem után.
A munkaviszonyban álló biztosított magánszemélynél az adó alapja megegyezik a társadalombiztosítási járulék
alapjával, ide nem értve a felszolgálási díjat, mely után nem kell szociális hozzájárulási adót fizetni.
A szociális hozzájárulási adót nem pénzbeli juttatásnál is meg kell fizetni. Így a béren kívüli juttatásnak nem minősülő egyes meghatározott juttatásoknál és a kamatkedvezményből származó jövedelemnél is, melyeknél az adóalapot a juttatás, kamatkedvezmény értékének 1,18-szorosa alapján kell megállapítani.
A szociális hozzájárulási adó mértéke az adóalap 13 százaléka, melyet a munkáltató fizet meg.
A szociális hozzájárulási adóból érvényesíthető kedvezmények az alábbiak:
-A szakképzettséget nem igénylő és mezőgazdasági munkakörben foglalkoztatott munkavállalók után érvényesíthető
adókedvezmény: maximum a minimálbér után, a 13 százalékos adómérték 50 százaléka
Igénybe vehető a FEOR-08 besorolás alapján 9. főcsoportjába tartozó foglalkozás szerinti munkakörben (szakképzettséget nem igénylő munkakör), illetve a 6. főcsoport 61. csoportjába tartozó, a 7. főcsoport 7333-as számú foglalkozásából
a mezőgazdasági gép (motor) karbantartója, javítója munkakörben és a 8. főcsoport 8421-es számú foglalkozás szerinti munkakörben (mezőgazdasági munkakör).
-A munkaerő-piacra lépők után érvényesíthető adókedvezmény: maximum a minimálbér után a 13 százalékos adómérték az első két évben, az azt követő évben maximum a minimálbér után az adómérték 50 százaléka.
2024. augusztus 1-jétől a kedvezmény érvényesítési időszaka 3 évről 18 hónapra csökkent.
Munkaerőpiacra lépőnek minősül az a magyar állampolgár munkavállaló, aki a kedvezményezett foglalkoztatás kezdő hónapját megelőző 365 napon belül legfeljebb 92 napig rendelkezett a Tbj. szerint biztosítási kötelezettséggel járó munkaviszonnyal, egyéni vagy társas vállalkozói jogviszonnyal.
-A három vagy több gyermeket nevelő munkaerő-piacra lépő nők után érvényesíthető adókedvezmény: maximum
a minimálbér után a 13 százalékos adómérték az első három évben, az azt követő két évben maximum a minimálbér után az adómérték 50 százaléka.
A kedvezmény érvényesítésének feltétele:
- a munkaerőpiacra lépő munkavállalóra vonatkozó, és
- a legalább három gyermek után járó családi pótlékra való jogosultságról szóló
igazolás megléte.
-A megváltozott munkaképességű személyek után érvényesíthető adókedvezmény: legfeljebb a minimálbér
kétszerese után az adómérték.
A munkáltatót adókedvezmény illeti meg, amennyiben az általa foglalkoztatott munkavállaló
- egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján 60 százalékos vagy kisebb mértékű, vagy
- 2011. december 31-én I., II., vagy III. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra volt jogosult,65 és
rokkantsági ellátásban vagy rehabilitációs ellátásban részesül vagy
- fogyatékossági támogatásban, vagy vakok személyi járadékában részesül.
-A közfoglalkoztatottak után érvényesíthető adókedvezmény: a közfoglalkoztatási garantált bér 130 százaléka után a 13 százalékos adómérték 50 százaléka.
-Kutatók foglalkoztatása után járó kedvezmény: Mértéke: legfeljebb a minimálbér kétszerese után az adómérték.
A munkáltató akkor veheti igénybe az adókedvezményt, ha adófizetési kötelezettséget eredményező munkaviszonyban
- a doktori (PhD) vagy ennél magasabb tudományos fokozattal, vagy tudományos címmel rendelkező kutatót, fejlesztőt,
vagy
- a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény szerint doktori képzésben részt vevő hallgatót vagy doktorjelöltet foglalkoztat.
-A védett korban elbocsátott köztisztviselők után érvényesíthető adókedvezmény:
legfeljebb a minimálbér négyszerese után a 13 százalékos adómérték.
Ebben az esetben a NAV hivatalból, a foglalkoztatás kezdetét követő hónap 10-éig a munkáltatót elektronikusan értesíti a kedvezmény igénybevételének lehetőségéről.
A munkáltató egy magánszemély munkaviszonyára tekintettel csak egy adókedvezményt vehet igénybe. Ez alól kivétel a szakirányú oktatás és a duális képzés után érvényesíthető adókedvezmény, amely mellett más adókedvezmény is érvényesíthető.
Az adókedvezmények közötti választás joga a munkáltatót illeti meg!
NEW FIELD CONSULTING Kft.
: https://www.facebook.com/newfieldadoszakerto
https://www.linkedin.com/in/erikakubicza/
Az építményadó alanya, illetve az adó megfizetésére köteles, aki a naptári év első napján az ingatlan, vagy ingatlanrész tulajdonosa. Ez a szabály akkor is érvényes, ha év közben tulajdonosváltás történik. A tulajdonos lehet magán- és jogi
személy is. Abban az esetben, ha az építmény több tulajdonossal rendelkezik, akkor az adó mértéke a tulajdonosi hányad arányában oszlik meg. Továbbá, ha az adott ingatlan felett valaki haszonélvezeti joggal rendelkezik, akkor neki kell rendezni az adót. Közös használatú helyiségek, mint üdülő vagy társasház esetében, az adó alanya a tulajdonközösség, tehát az adó
alanya a közösség.
Az adó tárgya az önkormányzat illetékességi területén lévő lakás és a nem lakás céljára szolgáló épület, épületrész,
építmény.
Az adófizetési kötelezettség kiterjed valamennyi helyiségére az építménynek, annak rendeltetésétől, hasznosításától függetlenül. A jelenlegi gyakorlat azt mutatja, hogy az önkormányzatok általában a nem lakás céljára szolgáló épületeket adóztatják meg, úgymint a garázs, műhely, üzlethelység, iroda, raktár vagy üdülő.
Az adófizetési kötelezettség
Az adófizetési kötelezettség a használatbavétel vagy a fennmaradási engedély jogerőre emelkedését követő év első
napján keletkezik. A következő év első napjától kell figyelembe venni az adókötelezettséget, ha az ingatlant bármilyen változás érintette pl. alapterület bővítés, ráépítés, átminősítés.
Mentesülés esetei
A jogszabály nevesíti azokat az eseteket, amikor nem kell megfizetni az építményadót.
Azok az ingatlanok, amelyek úgynevezett szükséglakások, illetve a háziorvos által nyújtott ellátást szolgálják mentesülnek az adó megfizetése alól. Ebbe a csoportba sorolandók még azok az építmények, valamint azok a helyiségek,
amik állat- vagy növénytermesztésre használnak, továbbá, az ezekhez a tevékenységekhez szükséges tároló építmények.
Ideiglenes mentesség alá tartozik, ha műemléki értékként külön jogszabályban meghatározott vagy az önkormányzat által védettnek nyilvánított épületet felújítják. Ebben az esetben a felújításra kiadott építési engedély jogerőre emelkedésétől kezdődően három évig élvez adómentességet a tulajdonos.
Kétféle adómegállapítási módszer választható:
-négyzetméterben számított hasznos alapterület, vagy
-korrigált forgalmi érték alapján.
Hasznos alapterület alatt értjük a teljes alapterületnek azt a részét, ahol az építményben a belmagasság eléri a 190 cm-t. A hasznos alapterület kapcsán fontos megjegyezni, hogy a teljes alapterületet kell érteni, kivéve az olyan kiegészítő helységeket amelyek csak tárolásra alkalmasak, úgymint padlás, pince, melléképület.
Az önkormányzat rendeletében szabályozza az adó mértékét, melynek törvényi felső határa:
-1 100 Ft/nm, a hasznos alapterület szerinti adómegállapítás esetén,
-a korrigált forgalmi érték 3,6%, amennyiben ez az adómegállapítási módszer kerül alkalmazásra.
Az építményadó megfizetése
Az építményadó megfizetésére adókivetés alapján évente kétszer kerül sor általában, természetesen egyenlő részekre
felosztva. Az első befizetési határidő minden év március 15-e, a második pedig szeptember 15-e, de a jogszabály ennél későbbi vagy több esedékességi időpontot is meghatározhat.
Figyelemmel kell lenni arra, ha tulajdonosváltásra került a sor év közben, az adó második részletének megfizetése is azt a tulajdonost terheli, akinek az adott év első napján a tulajdonában volt az ingatlan.
A legtöbb városban, településen azok a magánszemélyek mentesülnek az építményadó fizetése alól, akik kizárólagosan lakhatásra használják az adott ingatlant. Ezt a mentességet az önkormányzatok különböző módon határozzák meg,
ezért érdemes megnézni az adott önkormányzat hatályos építményadó rendeletét.
Ha a cég székhelye, telephelye az a lakás, ahol életvitelszerűen él, a legtöbb esetben fizetni kell építményadót.
Megszűnik az adókötelezettség az építmény megszűnése, lebontása évének utolsó napján. Az építmény használatának
szüneteltetése az adókötelezettséget nem érinti, továbbra is fizetni kell az építményadó az időtartama alatt.
Amennyiben a rendelet alapján adókötelezettség keletkezik vagy megszűnik a változást az önkormányzati adóhatósághoz 15 napon belül be kell jelenteni.
NEW FIELD CONSULTING Kft.
: https://www.facebook.com/newfieldadoszakerto
https://www.linkedin.com/in/erikakubicza/
A munkavállaló beosztás szerinti munkaideje alapozza meg a bérpótlékok kifizetését. Az, hogy ki milyen bérpótlékra jogosult, a munkaidő nyilvántartás (jelenléti ív) adatai tartalmazzák. A tárgyhónap végén a nyilvántartásból kapott adatok alapján számítható ki, hogy a munkavállaló milyen és hány óra bérpótlékra szerez jogosultságot. Ezért különösen fontos ezen adatok pontos nyilvántartása, mert a rendelkezésre álló adatokból állapítható meg a törvény szerinti bérpótlékok
pontos óraszáma.
A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 139 – 145 §-ig foglalkozik a bérpótlékok fogalmával, mértékével és számításával, mely szerint bérpótlék a rendes munkaidőre járó munkabéren felül illeti meg a munkavállalót.
A bérpótlék rendeltetése, hogy a szokásostól eltérő munkavégzési körülmények közötti munkavégzést díjazza.
Munka törvénykönyve szerinti bérpótlékok:
-műszakpótlék
Az Mt. 141. § szerint a munkavállalónak, ha a beosztás szerinti napi munkaidő kezdetének időpontja rendszeresen változik, a 18 és 6 óra közötti időtartam alatt történő munkavégzés esetén 30% műszakpótlék jár. A változást rendszeresnek kell tekinteni, ha havonta a beosztás szerinti napi munkaidő kezdetének időpontja a munkanapok legalább egyharmada esetében eltér, valamint a legkorábbi és a legkésőbbi kezdési időpont között legalább 4 óra eltérés van.
-éjszakai pótlék
Amennyiben a munkavállaló nem jogosult műszakpótlékra, éjszakai munkavégzés esetén (22 és 6 óra között) 15 % bérpótlék jár, amennyiben a munkavégzés időtartama az 1 órát meghaladja. Fontos, hogy műszakpótlék és éjszakai pótlék azonos időszakra nem járhat, mert nem értékelhetjük ugyanazt a körülményt kétszer.
-vasárnapi pótlék
Vasárnapi munkavégzésre rendes munkaidőben csak a törvényben meghatározott esetekben osztható be a munkavállaló. A bérpótlék mértéke 50%.
-munkaszüneti pótlék
Munkaszüneti napon történő munkavégzés esetén, nincs jelentősége, hogy a munkáltató milyen jogcímen rendelte el a munkavégzést, a pótlékot ki kell fizetni, mértéke 100%.
-készenléti-, ügyeleti pótlék
Készenlét az az időtartam, amely alatt a munkavállaló a napi munkaidő beosztásán felüli időben, de meghatározott ideig munkavégzésre rendelkezésre állni köteles. A készenléti díj mértéke az alapbér 20%-a.
Ügyelet az az időtartam, amely alatt a munkavállaló a napi munkaidő beosztásán felüli időben – a munkáltató által megjelölt helyen és ideig – munkavégzésre rendelkezésre állni köteles, mely idő alatt munkát nem végez. Az ügyelet tartama nem haladhatja meg a 24 órát, amelybe az ügyelet megkezdésének napjára beosztott rendes vagy elrendelt rendkívüli munkaidő tartamát is bele kell számítani.
Az ügyeleti díj mértéke az alapbér 40 %-a, viszont ha a munkáltató az ügyelet időtartama alatt elrendeli a munkavégzést, akkor már nem ügyeletről, hanem rendkívüli munkaidőben történő munkavégzésről beszélünk, ezért a munkavállalót az erre vonatkozó díjazás illeti meg. Ha ügyelet esetén a munkavégzés tartama nem mérhető, akkor 50% bérpótlék jár.
-rendkívüli munkavégzésért járó pótlék
Az Mt. 143. § szerint a munkavállalónak 50% mértékű túlórapótlék jár:
-a munkaidő-beosztás szerinti napi munkaidőt meghaladóan elrendelt rendkívüli munkaidőben (pl.: 8-16 óráig van beosztva a dolgozó, de 8-18 óráig dolgozik – ekkor 2 órára túlórapótlék jár, amit havonta kell elszámolni),
-a munkaidőkereten felül (munkaidőkeret zárásakor történik az elszámolás) vagy
-az elszámolási időszakon felül végzett munka esetén. A törvény arra is ad lehetőséget, hogy a túlórapótlék helyett – munkaviszonyra vonatkozó szabály vagy a felek megállapodása alapján – a munkáltató szabadidőt biztosítson a munkavállalónak.
A főszabály szerint semmilyen más bérelem nem tartozik bele az alapbérbe, ugyanakkor a törvény lehetővé teszi
a bérpótlékok egy részének alapbérbe történő beépítését:
- műszakpótlék
- éjszakai pótlék
- vasárnapi pótlék és
- munkaszüneti napi pótlék esetén.
Ez azt jelenti, hogy a törvény megengedi a bérpótlék fizetésének mellőzését, ha a munkavállaló alapbérét azokra a körülményekre tekintettel állapították meg. Fontos a megfelelő dokumentálása és ezen szempontok alátámasztása a munkáltató részéről, hogy a későbbiekben egy esetleges ellenőrzésnél igazolni tudja az egyes bérpótlékok fizetésének mellőzését.
A másik lehetőség a bérpótlékot magába foglaló havi átalány meghatározása a munkaszerződésben:
- bármely törvényi bérpótlék helyett,
- készenlét és ügyelet esetén a munkavégzés díjazását
- és a bérpótlékot magában foglaló havi átalány megállapítását (Mt.145.§.(2).)
A pótlékátalányt pótlékonként külön kell megállapítani. Tehát, amikor bérpótlék kifizetésére nem tételes elszámolás alapján, hanem havi átalány formájában kerül sor, az átalány összege ilyen esetben nem változhat az alapján, hogy a munkavállaló mennyi, bérpótlékra jogosító időszakban végzett munkát.
Természetesen Kollektív szerződés vagy szabályzat a törvényben nem szereplő bérpótlékot is megállapíthat. Például
vezetői pótlék, nyelvpótlék…
A törvény a bérszámfejtéssel kapcsolatos adminisztráció csökkentése érdekében teljes körűen megengedi a bérpótlék eseti elszámolása helyett az alapbérbe történő beépítést vagy átalány megállapítását.
Bérpótlék számítása
A bérpótlék számítási alapja – eltérő megállapodás hiányában – a munkavállaló egy órára járó alapbére.
A bérpótlék számítási alapjának meghatározásakor a havi alapbér összegét:
- általános teljes napi munkaidő esetén 174 órával;
- rész- vagy az általánostól eltérő teljes napi
- munkaidő esetén a 174 óra arányos részével kell osztani. Például 6 órás részmunkaidő esetén:174/8/*6=130,5 óra
NEW FIELD CONSULTING Kft.
: https://www.facebook.com/newfieldadoszakerto
https://www.linkedin.com/in/erikakubicza/
Közvetített szolgáltatás a számviteli törvény meghatározása alapján, a gazdálkodó által saját nevében vásárolt és a harmadik személlyel (a megrendelővel) kötött szerződés alapján, a szerződésben rögzített módon részben vagy egészben, de változatlan formában továbbértékesített (továbbszámlázott) szolgáltatás; közvetített szolgáltatásnál a gazdálkodó vevője és nyújtója is a szolgáltatásnak, a gazdálkodó a vásárolt szolgáltatást részben vagy egészben közvetíti úgy, hogy a megrendelővel kötött szerződésből a közvetítés lehetősége, a számlából a közvetítés ténye, vagyis az, hogy a gazdálkodó nemcsak a saját, hanem az általa vásárolt szolgáltatást is értékesíti változatlan formában, de nem feltétlenül változatlan áron, egyértelműen megállapítható (3.§ 4.)bek).
A közvetített szolgáltatások kategóriájába akkor sorolhatjuk az igénybe vett szolgáltatást, ha azt a vállalkozó saját nevében rendelte meg, de a megrendelővel kötött szerződés alapján változatlan formában továbbértékesíti.
Az eladott, közvetített szolgáltatások értékét a ráfordítások között kell elszámolni, nem a költségnemek között.
A közvetített szolgáltatásra speciális számlázási szabályok is érvényesek, melyek szerint:
- Amennyiben a társaság saját teljesítménye mellett közvetített szolgáltatást is nyújt, akkor a számlában a saját és az egyes közvetített szolgáltatásokat külön-külön sorban, a szolgáltatás megnevezésével és annak továbbszámlázott ellenértékével kell feltüntetnie.
- Abban az esetben, ha csak közvetített szolgáltatást számláz a cég, akkor elegendő a számlában a "közvetített szolgáltatás" megnevezés feltüntetése is.
Fentiekből következik, hogy a bejövő és kimenő számlák, mint költségek és bevételek összerendelhetőek egymással.
A nyomon követhetőség végett nagyon hasznos erre vonatkozóan a szolgáltatás-analitika elkészítése, mely az
adóhatósági ellenőrzéskor elengedhetetlen a közvetített szolgáltatások levonásának alátámasztásához az iparűzési adóban.
Fontos tartalmi követelmény, hogy a közvetített szolgáltatásnak változatlan formában kell továbbadásra kerülnie.
Ha a szolgáltatást a vállalkozás „átalakítja” – pl. több különféle bejövő szolgáltatást összevon, vagy használati díjat oszt fel –, akkor az már nem tekinthető közvetített szolgáltatásnak.
Például előfordulhat, hogy az ügyvéd a jogi tanácsadás kapcsán adószakértő álláspontját is kéri valamilyen speciális kérdésben, és az adószakértő szolgáltatását saját nevében szerzi be, majd számlázza tovább ügyfelének.
Fontos a besorolás
A közvetített szolgáltatás között szerepelhet alvállalkozói teljesítmény. A közvetített szolgáltatások közül nem
mindegyik alvállalkozói teljesítmény, de amennyiben egyes előírt követelményeknek megfelel, az alvállalkozói teljesítmény közvetített szolgáltatás is egyben. Rendkívül fontos, hogyan kerülnek besorolásra a tételek, mert a beszámoló összeállításakor, az iparűzési adó megállapításakor vagy egy-egy tétel áfa adózási megítélése kapcsán történt félre értelmezések akár bírságot is vonhatnak maguk után.
Ez esetben az egyik fontos szempont a szerződés formája, mert közvetített szolgáltatásról csak vállalkozói szerződések keretében lehet szó, megbízással összefüggésben nem.
A vállalkozási szerződés alapvető jellemzőjének az eredménykötelmet tekinti. A vállalkozási szerződés tárgyát
tehát csak olyan ügylet képezheti, amely esetében a társaság ésszerű keretek között garanciát adhat arra, hogy a várt eredmény létrejön, létrejöhet. A Helyi adóról szóló törvény nagyon szigorú feltételeket határoz meg a nettó árbevételnek az alvállalkozói teljesítésekkel való csökkentéséhez, mely akkor megengedett, ha a társaság a Ptk. szerinti vállalkozási szerződéses kapcsolatban áll mind a megrendelőjével, mind a megrendelő számára történő teljesítéshez szükséges, abba beépülő teljesítményt előállító alvállalkozójával (beszállítójával).
Ezen feltételt minden esetben meg kell vizsgálni, mert gondot okozhat, hogy a vásárolt szolgáltatást a társaság
a saját vállalásához veszi igénybe, vagy valóban beépíti abba a szolgáltatásba, amit továbbad.
Jó példa erre építési szerződéseknél fontos annak a megítélése, hogy a villanyszerelési szolgáltatást az irodakonténerhez vesszük igénybe (ebben az esetben ugyanis nem épül be a továbbadott teljesítménybe), vagy a megrendelt, építés alatt lévő épülethez (ebben az esetben viszont alvállalkozói teljesítmény).
NEW FIELD CONSULTING Kft.
: https://www.facebook.com/newfieldadoszakerto
https://www.linkedin.com/in/erikakubicza/
Ingó vagyontárgy a személyi jövedelemadóról szóló törvény (3.§ 30. pont) alapján az a dolog, amely nem:
- ingatlan,
- fizetőeszköz,
- értékpapír,
- föld tulajdonváltozása nélkül értékesített termény (betakarítatlan termés).
Tehát minden más vagyontárgy ide tartozik pl.: kép, autó, bútor vagy ruházat értékesítése.
„Ingó vagyontárgy: az ingatlannak nem minősülő dolog, kivéve a fizetőeszközt, az értékpapírt és a föld tulajdonosváltozása nélkül értékesített, lábon álló (betakarítatlan) termést, terményt (pl. lábon álló fa).”
Ingóság értékesítés – jövedelem megállapítás
Bevételként az eladásról szóló szerződésben meghatározott összegnek azt a részét kell figyelembe venni, amely a szerződéskötés időpontjában ismert szokásos piaci értéket nem haladja meg.
A szerződés formája lehet:
-csereszerződés
-apport esetében a társasági szerződés is.
A jövedelem megállapításánál a bevételből levonhatóak a bizonylattal igazolt költségek, úgy mint:
-a megszerzésre fordított összeg, és az ezzel összefüggésben felmerült kiadások
A megszerzésre fordított összeg igazolható bizonylattal, nyugtával vagy a vásárlásról szóló szerződéssel. Öröklés esetén a szerzésre fordított érték a hagyatéki eljárásban megállapított érték, ajándékozás esetén illeték alapjául szolgáló érték vehető figyelembe.
-az értéknövelő beruházás összege
Értéknövelő beruházás az ingó vagyontárgy szokásos piaci értékét növelő, az ingó dolog használhatóságát fokozó ráfordítás, illetve az a kiadás, mely az eladási ár 5%-át meghaladó, az értékesítést megelőző 12 hónapon belül merült fel és a használhatóság megőrzését, helyreállítását szolgálta.
-az átruházással kapcsolatos kiadások
A megszerzéssel kapcsolatos költség jellemzően a vagyonszerzési illeték és az ügyvédi díj összege. A vagyon megszerzésével kapcsolatban levonható a hirdetés és az igénybevett közvetítő díj költsége is.
Amennyien a megszerzésre fordított összeg nem állapítható meg a bevétel 25%-a számít jövedelemnek, mely 75% vélelmezett költséghányadot jelent, tehát emellett más költség nem érvényesíthető.
Adómentesség
Az ingó átruházásból nem kell a jövedelmet megállapítani, ha az átruházásból származó éves összes bevétel
a 600 000 Ft-ot nem haladja meg. Ha magasabb, a teljes bevétel adóköteles.
Az Szja-törvény 11. § (3) bekezdése alapján nem kell bevallani azt a bevételt, amely ingó vagyontárgy átruházásából származik, és
- -az éves összege nem haladja meg a 600 000 Ft-ot, vagy
- az abból megállapított összes jövedelem nem haladja meg a 200 000 Ft-ot.
Tehát az adómentesség értékhatárát el nem érő bevételt nem kell az éves adóbevallásban szerepeltetni, illetve akkor sem kell, ha az ingó vagyontárgy átruházásából származó jövedelem 200 000 Ft-ot nem haladja meg.
A törvény az adómentességre két lehetőséget is biztosít, az egyiket a bevétel, a másikat a jövedelem oldaláról.
Figyelni kell arra például, hogy a használt autók ára jelenleg nagyon magas. Előfordulhat, hogy az évekkel ezelőtt vásárolt autót most magasabb áron lehet értékesíteni. A különbség után viszont adózni kell, ha a bevétel meghaladja a 600 000
Ft-ot, vagy a haszon magasabb 200 000 Ft-nál.
További szabály az ingó értékesítés kapcsán, hogy az átruházásból a tárgyévben keletkezett összes külön adózó jövedelem éves adójából a 30 000 Ft adót nem kell megfizetni.
Ez azt jelenti, ha például a bevétel és a szerzési érték különbség 500 000 Ft, akkor annak adója 75 000 Ft, amiből 30 000 Ft-ot nem kell megfizetni, így a fizetendő adó 45 000 Ft.
NEW FIELD CONSULTING Kft.
: https://www.facebook.com/newfieldadoszakerto
https://www.linkedin.com/in/erikakubicza/
A KIVA szabályait a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény (a továbbiakban: Katv.) tartalmazza.
A KIVA egyszerűsített adónem a kisvállalkozások számára, mely a vállalkozások által alábbi fizetendő adókat váltja ki:
-szociális hozzájárulási adó,
-társasági adó.
Az adó mértéke az adóalap 10 százaléka. Az adó alapja a személyi jellegű kifizetéseknek a tőke és osztalékműveletek
egyenlegével növelt összege, módosítva a Katv. törvényben meghatározott növelő és csökkentő tételekkel.
Személyi jellegű kifizetésnek az a személyi jellegű ráfordítás minősül, amely a társadalombiztosítás ellátásaira
jogosultakról szóló törvény szerint járulékalapot képez az adóévben, ide nem értve a kedvezményezett foglalkoztatott után érvényesíthető kedvezmény éves összegét, valamint a kiegészítő tevékenységet folytató vállalkozó járulékalapját.
Az áttérés lehetőségét azon vállalkozásoknál előnyös megvizsgálni, amelyeknél a személyi jellegű kifizetések jellemzően
meghaladják a vállalkozás nyereségét, tehát jelentős összegű a személyi jellegű kifizetés, illetve azon vállalkozásoknak jelent előnyt, akik a folyamatos növekedés érdekében az elért nyereséget nem fizetik ki osztalék formájában, hanem visszaforgatják a jövőbeni működés érdekében.
A KIVA adó alanya a számviteli törvény hatálya alá tartozik.
KIVA alanya lehet:
- egyéni cég,
- közkereseti társaság,
- betéti társaság,
- korlátolt felelősségű társaság,
- zártkörűen működő részvénytársaság is.
A KIVA az alábbi feltételek esetén választható:
- az átlagos statisztikai állományi létszám az adóévet megelőző adóévben várhatóan nem haladja meg az 50 főt,
- az adóévet megelőző adóévben elszámolandó bevétel várhatóan nem haladja meg a 3 milliárd forintot, 12 hónapnál rövidebb adóévnél a 3 milliárd forint időarányos részét,
- az adóévet megelőző két naptári évben adószámát a NAV véglegesen jogerősen nem törölte,
- üzleti év mérlegforduló napja december 31.,
- az adóévet megelőző adóévről készítendő beszámolóban a mérlegfőösszeg várhatóan nem haladja meg a 3
milliárd forintot,
- ellenőrzött külföldi társasággal az adóévet megelőző adóévben nem rendelkezik,
- az adóévet megelőző adóévben a Tao. tv. 7. § (1) bekezdés ny) pontja, illetve 8. § (1) bekezdés j) pontja alkalmazásával társasági adóalap-módosítást várhatóan nem kell végrehajtani.
A létszám- és bevételi korlátokra vonatkozó szabály változása miatt az adóalanyiság akkor szűnik meg, ha a létszám meghaladja a 100 főt, vagy a bevétel meghaladja a 6 milliárd forintot. A bevételi értékhatár számításakor a kapcsolt vállalkozások adatait nem kell figyelembe venni.
Kapcsolt vállalkozás
Az állományi létszám és bevételi határok számításakor a kapcsolt vállalkozások átlagos statisztikai állományi létszámát és bevételét együttesen, az utolsó beszámolóval lezárt üzleti év adatai alapján kell figyelembe venni.
Alkalmazandóak a szokásos piaci ártól eltérő ellenérték megállapítására vonatkozó előírások, tehát, ha a kapcsolt
vállalkozásával kötött szerződésében, megállapodásában olyan ellenértéket határoz meg, amely nem felel meg a szokásos piaci árnak, az adóalapot a szokásos piaci ár és az ügyleti érték különbségével úgy módosítja, hogy az olyan adóalapnak
feleljen meg, mint ha független vállalkozással kötött volna szerződést, megállapodást, feltéve, hogy a szerződés, megállapodás alapján az adóévben teljesítés történt.
KIVA bejelentése
A KIVA szerinti adóalanyiság a választás NAV-hoz bejelentését követő hónap első napjával jön létre. A bejelentést a ’T201, ’T201T jelű nyomtatványon elektronikusan lehet megtenni. A KIVA alanyiság keletkezése napjával önálló üzleti év kezdődik. Az üzleti év kezdetét megelőző nappal, mint mérlegfordulónappal üzleti év zárul, mely üzleti évről a számvitelről szóló törvény szerint beszámolót kell készíteni, melyet letétbe kell helyezni és közzé kell tenni.
KIVA alapja és mértéke
A KIVA alapja a jóváhagyott osztalék és a tőkeműveletek eredménye, valamint egyes további módosító tételek egyenlege, növelve a személyi jellegű kifizetésekkel, de legalább a személyi jellegű kifizetések összege. A korrekciós tételek biztosítják az adóalap védelmét, a jövedelem kétszeres adóztatásának elkerülését, illetve az elhatárolt veszteség felhasználhatóságát az adóalapban.
A KIVA mértéke 10 százalék.
KIVA bevallása és megfizetése
A KIVA éves elszámolású adó, melyet az adóévet követő év május 31-ig kell bevallani.
A bevallási kötelezettséget a ’KIVA jelű nyomtatványon kell teljesíteni. A bevallás a beszámoló adatain alapul, ha azonban az adózó az adóévre vonatkozó beszámoló készítésére az adóévről készítendő bevallás határidejéig nem kötelezett, a fizetendő adót az adóév utolsó napjára készített könyvviteli zárlat alapján állapítja meg.
Az adóelőleg meghatározása
Az adóelőleg megállapításának, bevallásának és befizetésének negyedévente kell eleget tenni, a tárgy negyedévet követő hónap 20-áig, mely
- az adóelőleg-megállapítási időszakban az adóalany által fizetendő, a személyi jellegű kifizetések összege, és
- az adóelőleg-megállapítási időszakban jóváhagyott fizetendő osztalék (ide nem értve a kisvállalatiadó-alanyiságot
megelőző adóévek adózott eredménye és eredménytartaléka terhére a kisvállalatiadó-alanyiság időszakában jóváhagyott osztalékot), csökkentve az adóelőleg megállapítási időszakban bevételként elszámolt, a külföldön megfizetett (fizetendő) adó összegét nem tartalmazó osztalék összegével, feltéve, hogy annak összegét az osztalékot megállapító társaság (ideértve a kezelt vagyont) nem számolja el az adózás előtti eredmény terhére ráfordításként együttes összegének a 10 százaléka.
Az adóelőleg összegének tehát minimálisan a személyi jellegű kifizetés 10 százalékának kell lennie!
NEW FIELD CONSULTING Kft.
: https://www.facebook.com/newfieldadoszakerto
https://www.linkedin.com/in/erikakubicza/
Időszakonként történő elszámolásról akkor beszélünk, amikor a felek nem látják előre, hogy pontosan mennyi szolgáltatás, vagy termékértékesítés fog közöttük történni, ezért nem egyenként, hanem összevontan, időszakonként számolnak el egymással. Előbbiek érdekében a felek megállapodnak egy időszakban (például negyedévben), amelynek elteltével megállapításra kerül, hogy pontosan milyen értékben teljesült ügylet közöttük, és az alapján kerül sor számla kibocsátására. Ide sorolhatjuk például a mért vagy tételszám szerinti elszámoláshoz kötött értékesítéseket, szolgáltatásokat.
A teljesítés időpontjának meghatározása három tényező függvénye:
- az elszámolással vagy fizetéssel érintett időszak utolsó napja,
- a számla vagy a nyugta kibocsátásának időpontja és az
- elszámolással vagy fizetéssel érintett időszakra vonatkozó ellenérték megtérítésének esedékessége.
Amennyiben a felek a termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás során időszakonkénti elszámolásban vagy fizetésben állapodnak meg, vagy a termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás ellenértékét meghatározott időszakra állapítják meg, teljesítés az elszámolással vagy fizetéssel érintett időszak utolsó napja (Áfa tv 58.§ (1) bek.).
Ettől eltérően, teljesítés:
-a számla vagy a nyugta kibocsátásának időpontja, amennyiben az elszámolással vagy fizetéssel érintett időszakra vonatkozó ellenérték megtérítésének esedékessége és a számla vagy a nyugta kibocsátása az elszámolással vagy fizetéssel érintett időszak utolsó napját megelőzi,
-az elszámolással vagy fizetéssel érintett időszakra vonatkozó ellenérték megtérítésének esedékessége, de legfeljebb az elszámolással vagy fizetéssel érintett időszak utolsó napját követő hatvanadik nap, amennyiben az ellenérték
megtérítésének esedékessége az elszámolással vagy fizetéssel érintett időszak utolsó napját követő időpontra esik.
Abban az esetben azonban, ha az az időszak, amelyre az adott részlet vagy elszámolás vonatkozik, tartamában
meghaladja az egy naptári hónapot, az (1) bekezdéstől függetlenül – időarányos részteljesítésként - teljesítés történik a naptári hónap utolsó napján is, feltéve, hogy a termékértékesítésre a 89. § alkalmazandó (közösségen belüli értékesítés
adó alóli mentessége).
Abban az esetben viszont, ha az az időszak, amelyre az adott részlet vagy elszámolás vonatkozik, tartamában
meghaladja a 12 hónapot időarányos részteljesítésként teljesítés történik a naptári év utolsó napján is, feltéve, hogy az adót a szolgáltatás igénybevevője fizeti.
Meg kell említeni emellett, amennyiben a felek nem időszakonkénti elszámolásban, hanem időszakonkénti fizetésben állapodnak meg, fizetéssel érintett időszak a felek által megállapított fizetési esedékességi határidők közötti időtartam is lehet.
Különösen jellemző ez az elszámolás az energia szektorban ami azt jelenti, hogy amikor egy szolgáltatásnyújtó az adott fogyasztási hely tekintetében 11 hónapon keresztül (az előző évi fogyasztási adatok alapján) részszámlát bocsát ki, a 12. hónapban pedig ún. elszámoló számla kerül kiállításra, mely a 12. hónapra eső részszámla adatait, illetve a 12 hónapra
eső tényleges fogyasztás és a 12 részszámlában szereplő adatok közötti különbözetet tartalmazza. Ebben az esetben az utolsó számla elszámolási időszakának a felek megállapodása szerint a 12. hónap helyett a 12 hónapos (teljes évet magában foglaló) időszak is tekinthető. A felek úgy is megállapodhatnak, hogy a 12 hónap elszámolását nem önálló teljesítésnek tekintik, hanem pénzügyileg - a következő havi (azaz a soron következő elszámolási időszakról kibocsátott) számlában számolják el.
Az is előfordul az elszámolások tekintetében, hogy a terméket beszerző, szolgáltatást igénybevevő fél által megfizetendő
ellenérték többféle díjtételből áll össze. Ennek oka lehet, hogy az ügylet összetett, fő- és mellékszolgáltatási viszonyban álló ügyletekből tevődik össze pl. bérleti díj és rezsiköltség esetében. Ezekben az esetekben jellemző, hogy a tényleges, fizikai teljesítés tekintetében más-más időszakot érintenek az egyes szolgáltatáselemek, vagy díjtételek. A több időszakot érintő díjtételek, szolgáltatáselemek azonban nem eredményezik azt, hogy a fizetendő díj/ellenérték egyes tételeiről a szolgáltatónak külön-külön számlát kellene kibocsátania, illetve, hogy ezen tételek mindegyike tekintetében külön elszámolási időszak jönne létre, külön teljesítési időpontokkal. Ilyen esetben azt kell meghatározni, hogy több szolgáltatás esetén melyik minősül főszolgáltatásnak, illetve mi a szolgáltatás lényegi eleme (mely díjtétel tekinthető mérvadónak), melyik az az időszak, amely ehhez kapcsolódik.
Ezt az időszakot kell olyan meghatározott időszaknak tekinteni, amely az elszámolással, fizetéssel érintett, függetlenül attól, hogy az adott ellenérték olyan díjtételeket is tartalmaz, amelyek ténylegesen más-más fizikai időszakhoz kapcsolódnak!
NEW FIELD CONSULTING Kft.
: https://www.facebook.com/newfieldadoszakerto
https://www.linkedin.com/in/erikakubicza/
Az adófizetési kötelezettség annak a ténynek a bekövetkezésekor keletkezik, amikor az adóztatandó ügylet tényállásszerűen
megvalósul. Az áfa törvény előírásai szerint három fontos időpontot különböztetünk meg, melyek:
- teljesítés ideje
- adófizetési kötelezettség keletkezésének időpontja
- fizetendő adó megállapításának időpontja
Az adófizetési kötelezettség keletkezésének időpontja a teljesítés időpontjától függ, amely viszont meghatározza az adó megállapításának és bevallásának is az időpontját, tehát, hogy melyik áfa bevallásban kell szerepeltetni az adókötelezettséget.
Fő szabályként a fizetendő adó megállapításának időpontjában megnyílik, az ugyanerre az áfára vonatkozóan, mint beszerzési előzetesen felszámított áfára vonatkozó adólevonási jog is. Fontos kitétele a törvénynek, hogy az adólevonás nem előzheti meg az adófizetést.
Az áfa teljesítési szemléletű, amely azt jelenti, hogy az árbevétel keletkezteti áfa fizetési kötelezettséget, mely likviditási problémát okozhat azzal, hogy az adott időszakra vonatkozó bevallásban megjelenő áfa megfizetése hamarabb válik esedékessé, mint a vevő fizetési kötelezettsége.
Fő szabályként elmondható, hogy amikor az ügylet teljesítésre kerül, tényállásszerűen magvalósul, akkor keletkezik a teljesítés időpontja. Általános esetben ez a termék átadásának, vagy ingatlan esetén a birtokbaadás napját jelenti.
Adófizetési kötelezettség keletkezik abban az esetben is, ha a teljesítés még nem, de a számla kibocsátás már megtörtént az adott ügyletre vonatkozóan.
Vannak azonban olyan esetek, amikor az általános szabály nem alkalmazható a teljesítés időpontjára vonatkozóan. Ekkor a törvény speciális rendelkezései alapján kell az áfa kötelezettséget meghatározni, például az alábbi esetekben:
- termékimport esetén a szabadforgalomba helyezés napján
- közösségen belüli termékbeszerzés és termékértékesítés esetén a számla kibocsátásának napján, de legkésőbb a teljesítést követő hó 15. napján
- saját vállalkozásban végzett beruházásnál a tárgyi eszköz használatbavételének napján
- ha az ügylet tárgya természetben osztható és a felek részteljesítésen állapodtak meg, a részteljesítés napján
- előleg fizetés esetén, az előleg kézhezvételének, jóváírásának napján
- határozott időre szóló elszámolás esetén, fő szabály szerint az ellenérték megtérítésének esedékessége számít a teljesítés
időpontjának
- fordított adózás esetén a terméket beszerző vagy szolgáltatás igénybe vevő adóalany kötelezett az adófizetésre, amely kötelezettség nem esik egybe a teljesítéssel. A fizetendő adót az alábbiak alapján, a legkorábban bekövetkezett esemény megvalósulásakor kell megállapítani:
- az ellenérték megtérítésekor
- az ügylet teljesítését tanúsító számla vagy egyéb okirat kézhezvételekor
- a teljesítés követő hónap 15. napján
- időszakos elszámolású ügyletek esetében fő szabály az, hogy a teljesítés időpontja az elszámolással vagy fizetéssel
érintett időszak utolsó napja (pl. közüzemi szolgáltatások, bérbeadás, folyamatosan teljesítendő értékesítések, szolgáltatások). Az áfa törvény kivétel szabályokat is tartalmaz ebben az esetben a teljesítés időpontjára vonatkozóan,
melyet minden ügylet minősítésénél figyelembe kell venni!
NEW FIELD CONSULTING Kft.
: https://www.facebook.com/newfieldadoszakerto
https://www.linkedin.com/in/erikakubicza/
A társasági adó kiszámításához szükséges kiindulópont az adózás előtti eredmény, melyet a számviteli információs rendszer szolgáltat. A társasági adó alapja nem azonos az adózás előtti eredménnyel!
A számviteli szabályok a tulajdonosok és a hitelezők tájékoztatását célozzák meg, hogy megbízható, valós képet kapjanak a vállalkozás jövedelmezőségéről. A Társasági adó nem ír elő külön adózási célú könyvelést, a számviteli adózás előtti eredmény korrekciójával éri el, hogy a társaságiadó-törvény elveinek és céljának megfelelő legyen. Az adóbevételek biztosítása, az adóalap védelme szigorú szabályozást, korlátokat eredményez.
Leggyakoribb adóalapnövelő tételek (+)
-Céltartalék képzése
-Elszámolt számviteli értékcsökkenési leírás
-Terven felüli számviteli értékcsökkenés
-Elszámolt értékvesztés
-Nem hasznosított K + F tevékenység
-Kapcsolt vállalkozások transzferárai
-Adóellenőrzési, önellenőrzési megállapítások
-Ráfordításként elszámolt bírságok, más jogerős szankciók
-Nem a vállalkozás érdekében felmerült költségek, ráfordítások
A társasági adóalap számos kedvezménnyel csökkenthető, melyek közül a legfontosabbak az alábbiak (-):
-Céltartalék felhasználása
-Elismert adótörvény szerinti értékcsökkenési leírás
-Terven felüli értékcsökkenés visszaírása
-Visszaírt értékvesztés
-Kapott osztalék, részesedés
-K + F közvetlen költségei
-Kapcsolt vállalkozások transzferárai
-Adományok, támogatások
-KKV beruházási kedvezmény
-Fejlesztési tartalék képzése
-A szakképzés ösztönzése, foglalkoztatási kedvezmények
-Jogdíj nyereség 50%-a
-Műemlék értékét növelő felújítás kétszerese
-Elhatárolt veszteség az adóalap 50%-ig
-Bejelentett üzletrész értékesítése
-Korai fázisú (startup) vállalkozásba történő befektetés
Adófizetés és bevallás:
Az adóévről a bevallási és adófizetési kötelezettséget az adóévet követő ötödik hónap utolsó napjáig (május 31.) kell teljesíteni. Az éves adóbevallás benyújtásával együtt az adóelőleg is megállapításra kerül. Adóelőleg havi vagy negyedéves gyakorisággal kerül megállapításra, az előző évek adójának összegétől függően.
NEW FIELD CONSULTING Kft.
: https://www.facebook.com/newfieldadoszakerto
https://www.linkedin.com/in/erikakubicza/
A mikro-, kis- és középvállalkozás meghatározás kiemelt jelentőséggel bír. Összefoglaló néven a KKV meghatározása jogszabályi előírásokon alap, melyet a 2004. évi XXXIV. törvény a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról
szóló törvény alapján kell elvégezni, melynek eredményéről pedig az éves társasági adóbevallásban nyilatkozni is szükséges.
A besorolás jelentősége adózási szempontból a társasági adóalap-, az adókedvezmények (beruházás, fejlesztés,
felújítás, energiahatékonyság), illetve az innovációs járulékkötelezettség, transzferár dokumentációkészítési kötelezettség meghatározásánál jelentős.
Három különböző kategóriába sorolhatjuk be a társaságokat, melyek:
- a mikrovállalkozás,
- a kisvállalkozás, valamint a
- középvállalkozás.
Besorolási értékhatár, melyhez a létszám, a nettó árbevétel és a mérlegfőösszeg adatokat kell vizsgálni:
Az euróban meghatározott összegek forintra történő átszámításakor a Magyar Nemzeti Bank (a továbbiakban: MNB)
által megállapított, a KKV üzleti évének lezárásakor érvényes deviza középárfolyamot kell alkalmazni.
Amennyiben egy társaság a fenti feltételek alapján egyik KKV kategóriába sem sorolható be, úgy az adott társaság nagyvállalatnak minősül. Fontos megjegyezni, hogy a besorolásnál a két éves szabály érvényesül, vagyis, ha két egymást követő évben meghaladja vagy nem éri el az adott értékhatárokat akkor módosul a társaság besorolása.
A KKV besorolás meghatározásához nem elegendő az adott vállalkozás fenti három adatának ismerete, figyelembe
kell venni a kapcsolódó és partnervállalkozások adatait is:
A kapcsolódó vállalkozások – többek között – olyan vállalkozások, amelyek egymásban – közvetlenül, vagy közvetve – a szavazatok többségével rendelkeznek vagy egyik vállalkozás a másik vállalkozás felett döntő irányítást, ellenőrzést gyakorol.
Partnervállalkozásoknak azok a vállalkozások minősülnek, ahol az egyik vállalkozás közvetlenül vagy kapcsolódó vállalkozások által a másik vállalkozás jegyzett tőkéjének vagy szavazati jogának legalább 25%-ával, de legfeljebb 50%-ával rendelkezik.
A besorolás meghatározásánál a társaság kapcsolódó vállalkozásainak létszám, nettó árbevétel és mérlegfőösszeg
adatait teljes mértékben, a partnervállalkozások adatait pedig arányosan kell figyelembe venni a KKV besorolás meghatározásához!
NEW FIELD CONSULTING Kft.
: https://www.facebook.com/newfieldadoszakerto
https://www.linkedin.com/in/erikakubicza/
Csoportos társaságiadó-alanyt hozhat létre legalább két gazdasági társaság a Társasági adó törvényben meghatározott
feltételekkel. A csoportos társaságiadó-alany főszabályként a csoportképviselő útján, a csoportazonosító szám alatt teljesíti adókötelezettségeit és gyakorolja adózói jogait.
Csoportos társaságiadó-alany tagjai a következő szervezeti formában működhetnek:
– gazdasági társaság (kivéve a nonprofit gazdasági társaságot),
– egyesülés,
– európai részvénytársaság,
– szövetkezet (kivéve a szociális szövetkezetet, a közérdekű nyugdíjas szövetkezetet és az iskolaszövetkezetet),
európai szövetkezet,
– egyéni cég,
– üzletvezetési helye miatt belföldi illetőségű adózónak minősülő külföldi személy, és
– belföldi telephelye útján a külföldi vállalkozó.
A csoportos társaságiadó-alany létrehozásának feltétele, hogy a csoporttagok között olyan a Ptk. rendelkezéseinek megfelelő – közvetlen vagy közvetett többségi befolyás álljon fenn, amelynek keretében a leendő csoporttagokban legalább 75 százalékos arányú szavazati joggal rendelkezzen, illetve további feltétel:
– a csoporttagok számviteli politikája szerinti mérlegfordulónapja, az adóév utolsó napja azonos legyen,
– a beszámoló, könyvviteli zárlat összeállítása az összes csoporttagnál egységesen, a Számviteli törvény vagy az
IFRS-ek szerint történjen.
Fontos megjegyezni, egy társaság egyidejűleg csak egy csoportos társaságiadó-alany tagja lehet.
A csoportos társaságiadó-alany létrehozásához kérelmet kell benyújtani a NAV-hoz, melyet a ’T118 jelű nyomtatvánnyal együtt. A kérelem benyújtására nyitva álló, jogvesztő határidő – főszabály szerint – az adóév utolsó előtti hónapjának első napjától huszadik napjáig tartó időszak (november 1 – 20 között). A NAV engedélyezi a csoportos társaságiadó-alany létrejöttét és az engedélyező határozatban megállapítja a csoportazonosító számot.
Az adóalap meghatározása
Az adó alapját az üzleti évi beszámolóban kimutatott adózás előtti eredményből kiindulva kell meghatározni az általános szabályok szerint. Az adó alapja az adózás előtti eredmény korrekciós tételekkel módosított összege. Adófizetési kötelezettséget a pozitív adóalap után kell számítani.
A csoportos társaságiadó-alany tagjai az egyedi adóalapjukat – mely adott esetben a jövedelem-(nyereség-)minimum is lehet – továbbra is levezetik a rájuk irányadó szabályok szerint. Az egyedileg megállapított adóalapról a csoporttag
adóévenként a csoportképviselő részére nyilatkozatot tesz, a csoportos társaságiadó-alanyra irányadó adóbevallási határidőt – általános esetben az adóévet követő május 31-ét – megelőző 15. napig.
A csoporttagnak ennek érdekében olyan nyilvántartást kell vezetnie, amely alkalmas a nyilatkozatában foglalt minden adat alátámasztására és ellenőrzésére. A csoportképviselő a többi csoporttag nyilatkozatát átveszi, valamint adatot szolgáltat a NAV-nak a többi tag és saját nyilatkozatán feltüntetett adatokról – csoporttagonként elkülönítve – az éves társaságiadó-bevallásban. Az egyedi adóalap levezetésekor a csoporttagok főszabályként úgy járnak el, mintha továbbra is önállóan teljesítenék az adókötelezettséget.
Eltérő szabályok érvényesülnek az alábbi esetekben:
Az egyedi adóalapok meghatározása során a csoporttagok között nincs lehetőség
- a K+F tevékenység, illetve
- a műemléki ingatlanokat érintő
beruházások, felújítások, illetve karbantartások kedvezményének egymás közötti „átadására”.
A csoporttagok közötti ügyletek esetén a jogdíj, illetve K+F címén a csoporttag nem érvényesíthet több kedvezményt annál, mint ami a szokásos piaci ár figyelembevételével megilleti.
Transzferárral kapcsolatos elszámolás - mentesülés
A transzferárral kapcsolatos korrekciós kötelezettség alól a csoporttagok egymás közötti jogügyletei főszabályként mentesülnek, korrekció ezek közül csak azon ügyletekre vonatkozik, amelyek alapján valamelyik fél a csoporttagságot megelőzően már érvényesített korrekciós tételt, de azt a másik fél – ellentétes „irányú” – adóalapkorrekciója még nem ellentételezte.
Veszteségelhatárolás - korlátozás
Veszteségelhatároláskor korlátozás érvényesül az egyedileg és csoportszinten érvényesített csökkentés együttes összegére nézve. A csoportos társaságiadó-alany adóévi adóalapja a csoporttagok által egyedileg megállapított, nem negatív adóalapok összege, módosítva a veszteségelhatárolás csoportos adóalanyokra és tagjaikra vonatkozó speciális szabályai szerint. A csoportos társaságiadó-alany adóévi elhatárolt vesztesége a csoporttagok adóévi negatív egyedi adóalapjainak
együttes összege. A csoportos társaságiadó-alany elhatárolt vesztesége – a csoportképviselő döntése szerinti megosztásban – a keletkezése adóévében és az azt követő adóévekben, utoljára a keletkezése adóévét követő ötödik adóévben számolható el a csoportos társaságiadó-alany adóalapjának csökkentéseként.
A csoportos társaságiadó-alany elhatárolt vesztesége a csökkentés mértékére nézve:
− a csoportos társaságiadó-alany adóalapja az elhatárolt veszteség levonását követően is el kell, hogy érje az adóévben nem negatív egyedi adóalappal rendelkező tagjai elhatárolt veszteség figyelembevétele nélkül számított egyedi adóalapjai összegének 50 százalékát;
− a csoportos társaságiadó-alany által és a csoporttagok által egyedileg érvényesített elhatárolt veszteség mértéke együttesen nem haladhatja meg az elhatárolt veszteség érvényesítése nélküli egyedi pozitív adóalapok összegének 50 százalékát.
NEW FIELD CONSULTING Kft.
: https://www.facebook.com/newfieldadoszakerto
https://www.linkedin.com/in/erikakubicza/
A szabadság mértékét a Munka törvénykönyve állapítja meg:
A munkavállalónak a munkában töltött idő alapján minden naptári évben szabadság jár, amely alap- és pótszabadságból áll.
Az alapszabadság mértéke évente húsz munkanap. A munkavállaló az alapszabadságon felül az életkorára, a
gyermeknevelés érdekében, illetve egészségügyi okokra, a munkavégzéssel járó egészségügyi kockázatokra tekintettel pótszabadságra is jogosult.
Életkor után járó pótszabadság abban az évben jár a munkavállalónak először, amelyben a meghatározott életkort
betölti:
- 25. életévtől 1 munkanap
- 28. életévtől 2 munkanap
- 31. életévtől 3 munkanap
- 33. életévtől 4 munkanap
- 35. életévtől 5 munkanap
- 37. életévtől 6 munkanap
- 39. életévtől 7 munkanap
- 41. életévtől 8 munkanap
- 43. életévtől 9 munkanap
- 45. életévtől 10 munkanap
A gyermeket nevelő munkavállalónak – akár férfi, akár nő – a 16 évesnél fiatalabb
- egy gyermeke után kettő,
- két gyermeke után négy,
- kettőnél több gyermeke után összesen hét munkanap pótszabadság jár.
Ha a munkavállaló gyermeke fogyatékos, a pótszabadság fogyatékos gyermekenként további két munkanappal
növekszik. Az együtt élő szülőknél a pótszabadság mindkét szülőt megilleti.
Részmunkaidősek szabadsága
A részmunkaidőben foglalkoztatott munkavállalónak ugyanannyi szabadság jár, mint a teljes munkaidőben foglalkoztatottnak, tehát a részmunkaidőben alkalmazott munkavállalónak is az általános szabályok szerint jár az alap- és pótszabadság.
Ha a munkavállaló nem teljes, hanem részmunkaidőben dolgozik, még nem jár részére kevesebb szabadság!
Abban az esetben, ha a munkavállalónak több részmunkaidős munkaviszonya van, akkor mindegyik munkaviszonya után jár a szabadság. Vagyis akinek két négyórás munkaviszonya van, mindegyikben megilleti a 20 nap alapszabadság, viszont, ha az egyik munkaviszonyában éppen szabadságon van, nem mentesül a munkavégzési kötelezettsége alól a másik munkaviszonyában.
Figyelembe kell venni azt is a szabadság számításánál, hogy a munkavállaló egész évben munkaviszonyban állt-e,
mert abban az esetben a teljes év után jár részére a számított szabadság. Amennyiben a munkaviszonya nem állt fenn egész évben, például július 1-től kezdődött, akkor részére az időarányos szabadság jár, azaz az egész éves szabadságának a felére lesz jogosult.
NEW FIELD CONSULTING Kft.
: https://www.facebook.com/newfieldadoszakerto
https://www.linkedin.com/in/erikakubicza/
Mikor szükséges a számlát javítani, módosítani:
- Ha a számlán szereplő valamely adat téves (nem kötelező tartalmi elemet is javítani kell)
- Utólagos módosulás következik be az ellenértékben, adóalapban:
- az ügylet érvénytelen
- hibás teljesítés
- szerződés megszűnése (közös megegyezés, egyoldalú nyilatkozat, érdekmúlás, teljesítés hiánya, meghiúsulás)
- szerződés módosítása
Visszavásárlás esetén nem alkalmazható.
Számla módosításával összefüggő dokumentálási szabályok
Számla módosítása, érvénytelenítése esetén az eredeti és a módosító számla és a módosítást megalapozó esemény dokumentumait úgy kell megőrizni, hogy az visszakereshető (elektronikus megőrzés esetén olvasható) legyen.
Módosító számla kiállításának technikai megoldásai
- A javítás átvezetése az összes számlán (kézi számla esetén)
- Sztornó számla és új számla kiállítása
- Módosító vagy helyesbítő számla kiállítása
Az utóbbi kettő választható, viszont vannak olyan esetek – pl. tévedés a vevő nevében – amelyekben, csak a
sztornó számla választható.
A módosító számla kiállítható abban az esetben is, ha a számla számszaki része nem változik.
Több számla (pl.: rabat) esetén akár csoportos helyesbítő számla is kiállításra kerülhet.
Módosító, érvénytelenítő számla adattartalma
- Sorszám: NAV által engedélyezett vagy számlázó program által generált sorszámú (word dokumentum nem
megfelelő)
- Módosító, sztornó számla kiállításának a kelte, amelyre külön szabály nincs az Áfa tv-ben, tehát a hiba észlelését követően haladéktalanul ki kell állítani
- Hivatkozás az eredeti számlára
- Vevő és eladó neve
- Módosítás jellege, természete: formai kötöttség nincs, a számláról ki kell tűnnie, hogy miért került sor a módosításra
- Módosítás számszerű hatása: formai kötöttség nincs, elfogadott tagolás: eredeti, módosított adatok és a különbözet kimutatása
- Teljesítési időpontja abban az esetben kötelező adat ha módosul, egyébként, ha szerepel a számlán, akkor az eredeti teljesítési időponttal egyezik meg
Számlázó programmal előállított számla módosítása csak önálló módosító, érvénytelenítő számla kiállításával lehet.
Adóalap, adó összegének utólagos elszámolása – egyenes áfá-s ügylet
Adóalap, adó összegének utólagos elszámolása – fordított adós ügylet
NEW FIELD CONSULTING Kft.
: https://www.facebook.com/newfieldadoszakerto
https://www.linkedin.com/in/erikakubicza/
A negatív saját tőke súlyos következményekkel járhat a Társaság számára. Ha a saját tőke két egymást követő évben negatív, a Társaságnak kötelező intézkedéseket tennie, hogy helyreállítsa.
Általános szabály, ha két egymás követő üzleti évben a saját tőke nem éri el az adott társasági formára kötelezően
előírt jegyzett tőke összegét, és a tagok a második év beszámolójának elfogadásától számított három hónapon belül a szükséges saját tőke összegéről nem gondoskodnak, a határidő lejártát követő hatvan napon a gazdasági társaság
köteles elhatározni átalakulását.
A tulajdonosoknak több lehetőségük van a saját tőke rendezésére, melyeket érdemes figyelembe venni abból a szempontból, hogy melyik a legelőnyösebb mind a társaság, mind a tulajdonosok szempontjából:
Az egyik és a leggyakoribb módja a Pótbefizetés, melyet az előző részben bemutattunk.
- Jegyzett tőke leszállítása a jegyzett tőkén felüli saját tőke javára
A jegyzett tőke leszállítása tulajdonosi döntés alapján történhet, melyet az eredménytartalék javára lehet végrehajtani.
A jegyzett tőke leszállítását a cégbírósági bejegyzéssel egyidejűleg lehet elszámolni.
- Jegyzett tőke emelése ázsióval
A saját tőke helyreállítása céljából a Ptk. által előírt tőkekövetelményeknek csak ázsiós tőkeemeléssel lehet eleget tenni. A tőkeemelés során lehetőség van pénzbeli és nem pénzbeli hozzájárulással történő teljesítésre. A Ptk. nem határozza meg az ázsió mértékét, kiemelendő viszont, hogy a tulajdonos csak jegyzett tőkeemeléssel egyidejűleg helyezhet vagyont a tőketartalékba. A jegyzett tőke emelését a cégbírósági bejegyzéssel egyidejűleg, illetve a változás időpontjával lehet elszámolni.
- Tulajdonossal szembeni kötelezettség elengedése
Abban az esetben, ha a Társaság kötelezettséggel tartozik a tulajdonos felé, mint például tagi kölcsön, hitel vagy szállítói
kötelezettség, a tulajdonos jogosult arra, hogy elengedje a társasággal szembeni követelését. Az elengedett kötelezettséget a társaságnál egyéb bevételként kell elszámolni Ez a bevétel az adózott eredményen keresztül hozzájárulhat a saját tőke összegének helyreállításához. Fontos megjegyezni, hogy a magánszemély tulajdonos által elengedett tartozás után ajándékozási illetéket kell fizetni (az osztaléktartozás kivételével).
- Értékhelyesbítés alkalmazása
Amennyiben a társaság rendelkezik olyan befektetett eszközökkel, melyek piaci értéke lényegesen magasabb, mint
azok könyv szerinti értéke, az értékhelyesbítés alkalmazásával rendezheti saját tőke helyzetét. Az értékelési eljárást a számviteli törvény előírása alapján könyvvizsgálóval ellenőriztetni kell.
- Átalakulás
A saját tőke veszteségének rendezése során egy lehetséges megoldás az átalakulás más gazdasági formába,
például kft.-ből bt.-be történő átalakulás.
NEW FIELD CONSULTING Kft.
: https://www.facebook.com/newfieldadoszakerto
https://www.linkedin.com/in/erikakubicza/
A negatív saját tőke súlyos következményekkel járhat a Társaság számára. Ha a saját tőke két egymást követő évben negatív, a Társaságnak kötelező intézkedéseket tennie, hogy helyreállítsa.
Több lehetőség van a saját tőke rendezésére, melynek megfelelő kiválasztásához érdemes figyelembe venni, hogy melyik lehetőség lehet a legelőnyösebb mind a társaság, mind a tulajdonosok szempontjából.
Az egyik és a leggyakoribb módja a negatív saját tőke rendezésének a pótbefizetés
A társasági szerződés alapján jogosult a taggyűlés a veszteségek fedezésére pótbefizetési kötelezettséget előírni.
A pótbefizetés teljesítésének módját, ütemezését és határidejét a pótbefizetést előíró taggyűlési határozatban kell rögzíteni. A Polgári Törvénykönyv (továbbiakban: Ptk.) rendelkezése szerint a pótbefizetést lehet pénzbeli és nem pénzbeli
hozzájárulásokkal is teljesíteni. A pótbefizetés nem emeli meg a tagi törzsbetét mértékét. Egyszemélyes kft és rt esetében elegendő az elrendeléséhez az alapító, vagy egyedüli tag határozata, más esetben pótbefizetést csak a létesítő okiratban lehet előírni.
Fontos megjegyezni, hogy a pótbefizetés késedelmes teljesítése vagy ennek elmulasztása ugyanolyan jogkövetkezménnyel jár, mint a vagyoni hozzájárulás esetében. A pótbefizetési kötelezettséget a tag vagyoni hozzájárulásának arányában kell meghatározni és teljesíteni (ettől a létesítő okiratban el lehet térni).
A pótbefizetés elkülönül a vagyoni hozzájárulástól, a tag vagyoni hozzájárulását nem növeli. Elkülönítve kell nyilvántartani a jegyzett tőkétől, mert a pótbefizetés a lekötött tartalékon keresztül növeli a saját tőkét.
A pótbefizetés elrendelhető anélkül is, hogy a társaság ténylegesen veszteséget mutat ki az eredmény-kimutatásában. Ebben az esetben a veszteség pótlásához nem szükséges pótbefizetéseket a társasággal tagsági viszonyban álló tagok
részére vissza kell fizetni, amennyiben a legfőbb szerv eltérően nem határoz és a törzsbetétek teljes mértékben befizetésre kerültek. Az a pótbefizetés, mely a veszteség fedezéséhez szükséges nem lehet visszafizetni. Visszafizetésre csak a jegyzett
tőke leszállításának szabályai szerint, illetve a jogutód nélküli megszűnés esetén kerülhet sor.
NEW FIELD CONSULTING Kft.
: https://www.facebook.com/newfieldadoszakerto
https://www.linkedin.com/in/erikakubicza/
Fontos tudni, hogy az emelt kedvezmény automatikusan jár, újabb nyilatkozatot nem kell tenni a munkáltató felé!
2025. július 1-jétől a családi kedvezmény összege kedvezményezett eltartottanként és jogosultsági hónaponként:
- egy eltartott esetében 66 670 Ft-ról 100 000 Ft-ra,
- kettő eltartott esetén 133 330 Ft-ról 200 000 Ft-ra,
- három és minden további eltartott esetén 220 000 Ft-ról 330 000 Ft-ra emelkedik,
- a tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos személynek minősülő kedvezményezett eltartott után 66 670 Ft helyett
100 000 Ft-tal növelt összegben vehető igénybe.
Abban az esetben, ha a korábbi adóelőleg-nyilatkozatban a kedvezmény összege szerepel és nem a kedvezményezett eltartottak száma célszerű júliusban új adóelőleg-nyilatkozatot adni az emelt összegű kedvezményről, hogy a munkáltató magasabb összegben vegye figyelembe a családi kedvezményt az szja-előleg megállapításakor.
Amennyiben az új nyilatkozat leadására nem kerül sor, az emelt kedvezmény a 2026. május 20-ig benyújtandó szja-bevallásban igényelhető vissza.
(1995. évi CXVII. törvény 29/A.§)
További kedvezmény a 2025. június 30-át követően folyósított csecsemőgondozási díj, gyermekgondozási díj és örökbefogadói díj tekintetében:
A családbarát politika és a családi adócsökkentési program keretében a törvény a gyermeknevelés kezdeti időszakában járó ellátásokat is mentesíti a személyi jövedelemadó alól annak érdekében, hogy a kisgyermeket vállaló családok anyagi biztonságát erősítse. A CSED és a GYED, továbbá az örökbefogadói díj jövedelemadó-mentességével a kisgyermekes anyáknál, valamint családoknál több pénz marad.
A kedvezmény mértéke a csecsemőgondozási díj, a gyermekgondozási díj vagy az örökbefogadói díj összege. Ha a magánszemély egyidejűleg többféle ellátásban is részesül, a kedvezmény mindegyik ellátás után érvényesíthető.
(2025. évi XVI. törvény 1-3.§)
NEW FIELD CONSULTING Kft.
: https://www.facebook.com/newfieldadoszakerto
https://www.linkedin.com/in/erikakubicza/
A kettős könyvvitelt vezető cégjegyzékbe bejegyzett Társaság köteles a Számviteli törvény 153.§ (1) bekezdése alapján az éves beszámolót az üzleti év mérlegfordulónapját követő ötödik hónap utolsó napjáig letétbe helyezni.
Amennyiben a törvényben meghatározott határidőig nem történik meg a közzététel, annak elmulasztása:
- adójogi szankciót és
- cégjogi szankciót
vonhat maga után.
Adójogi szankció esetében az Adóhatóság jár el. Amennyiben a beszámoló letétbe helyezésére a jogszabályban előírt határidőben nem került sor felszólítást küld 15 napon belül, melyben 30 napos határidővel - 500 000 Ft-ig terjedő mulasztási bírság kiszabása mellett - kötelezi a Társaságot a közzététel teljesítésére.
Amennyiben a fenti határidő eredménytelenül telik el és a beszámoló közzétételére nem kerül sor, az Adóhatóság a határidő eltelte után 1 000 000 Ft-ig terjedő bírság kiszabása mellett ismételt felhívást küld. Végső esetben a beszámoló letétbe helyezés elmaradása miatt, az Adóhatóság a Társaság adószámát felfüggesztés nélkül hivatalból törli, melyről a Cégbíróságot értesíti.
A Cégbíróság az Adóhatóság értesítése alapján a beszámoló megküldésére vonatkozó kötelezettség elmulasztása miatt, a Társaságot megszűntnek nyilvánítja és 100 000 Ft felügyeleti illeték megfizetésére kötelezi.
A Cégbíróság legkésőbb az állami adóhatóság elektronikus értesítésének érkezésétől számított húsz munkanapon belül intézkedik.
A Cégbíróság abban az esetben szünteti meg az eljárást, ha a megszűntnek nyilvánító végzés jogerőre emelkedésének napja előtt értesíti a Társaság képviselője, hogy a beszámoló letétbe helyezési és közzétételi kötelezettségének eleget tett.
NEW FIELD CONSULTING Kft.
: https://www.facebook.com/newfieldadoszakerto
https://www.linkedin.com/in/erikakubicza/
Az éves beszámoló elkészítése az év lezárását jelenti, melynek végső mozzanata a beszámoló közzététele.
A beszámoló letétbehelyezési és közzétételi kötelezettségét a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Sztv.) írja elő, mely szerint az éves beszámoló vagy egyszerűsített éves beszámoló esetén amennyiben az üzleti év a naptári évvel azonos a beszámolót a következő év május 31. napjáig kell letétbe helyezni és közzétenni, mely a mérlegfordulónapot követő ötödik hónap utolsó napját jelenti.
Jogosan merül fel a kérdés, mi történik abban az esetben, ha a beszámoló nem a végleges verzióban vagy az elfogadott formában kerül közzétételre.
A törvényi előírások alapján az elfogadott és közzétételre került beszámolók sem egészben, sem részben nem cserélhetőek. A mérlegek a közzétételt követően kizárólag a Sztv. szabályai szerint javíthatóak, azok utólagos módosítására nincs lehetőség.
A Társaságok által közzétett beadványokban csatolmány cseréjére sincs lehetőség (a 11/2009. (IV. 28.) IRM-MeHVM-PM együttes rendelet 3. § (8) bek. kivételével).
Mit tehetünk, hogy a közzétett adatok helyesen jelenjenek meg a Cégszolgálatnál?
A közzétételt követően egy éven belül jogszabályi lehetőség van a passziválásra.
A beszámoló passzív státuszba helyezése céljából a Társaság cégbíróságon bejegyzett cégképviseletre jogosultjának a közzétételtől számított egy éven belül nyilatkozatot kell tenni a Céginformációs Szolgálat részére, mely alapján a helyes elfogadott beszámoló közzétételre kerül, tudomásul véve az esetleges határidőn túli közzététel és egyben letétbehelyezés jogszabályi következményeit.
A passzív státuszú beszámoló a Céginformációs Szolgálat honlapján továbbra is megismerhető marad. [11/2009. (IV. 28.) IRM-MeHVM-PM együttes rendelet 3. § (7)-(7b)]
Nagyon fontos, a passziválást követően a határidőn túli beszámoló közzététele adóhatósági mulasztási bírságot vonhat maga után, illetve a hitelezői érdekeket sértő, jogszabályellenes közzététel miatt nyomozás indulhat!
NEW FIELD CONSULTING Kft.
: https://www.facebook.com/newfieldadoszakerto
https://www.linkedin.com/in/erikakubicza/
2025.január 1-jétől jelentős változás lépett életbe az alanyi adómentesség szabályozásában: az eddigi 12 millió forintos éves árbevételi határ 18 millió forintra emelkedett. Ez a módosítás számos kisvállalkozás számára kínál lehetőséget arra, hogy mentesüljenek az általános forgalmi adó (ÁFA) fizetése alól.
Mit jelent ez a gyakorlatban?
Az alanyi adómentesség választása lehetővé teszi a vállalkozások számára, hogy bizonyos feltételek teljesülése esetén ne kelljen ÁFÁ-t felszámítaniuk és befizetniük. Az új, 18 millió forintos értékhatár azt jelenti, hogy azok a vállalkozások, amelyek éves bevétele nem haladja meg ezt az összeget, jogosultak lehetnek az alanyi adómentességre.
Kik élhetnek ezzel a lehetőséggel?
Azok a vállalkozások, amelyek:
- 2024-ben ténylegesen nem haladták meg a 18 millió forintos bevételi határt,
- 2025-ben várhatóan nem lépik túl ezt az összeget,
- és megfelelnek az alanyi adómentesség egyéb feltételeinek.
Fontos megjegyezni, hogy a 2025. február 28-áig benyújtott nyilatkozattal visszamenőlegesen is választható az alanyi adómentesség az egész 2025-ös évre, amennyiben a fenti feltételek teljesülnek.
Mi a teendő?
Amennyiben vállalkozása jogosult az alanyi adómentességre, érdemes megfontolni ennek választását, hiszen ez jelentős adminisztratív könnyítést és pénzügyi előnyt jelenthet. A választáshoz szükséges nyilatkozatot a NAV Online Nyomtatványkitöltő Alkalmazásán (ONYA) keresztül lehet benyújtani.
NEW FIELD CONSULTING Kft.
: https://www.facebook.com/newfieldadoszakerto
https://www.linkedin.com/in/erikakubicza/